Ezernyi kérdésre ki ad választ
S mit ér amit tud s mit amit titkol
Cipeljük a fénybe kúszó égig
Keresztként súlyát vállainkon
Megmérettetésünknek vajúdva
A ki nem mondott szótól a szánkban
S úgy zuhan ránk újabb újabb kérdés
Mint csillagvészjel az éjszakában
Mit érnek próféták lámpagyújtók
Új istenek ha nincs ellenszerünk
Hogy meg ne vakíttassunk csak azért
Mert a válaszban is látni merünk
S hallani vérfagyasztó titkokról
Mit őseink adtak tovább hithűn
Az igazság elhallgatva dúvad
Kimondva lábaidhoz szelídült
Jámbor eb vigyázón körbecsahol
Nem vethető a poklok tüzére
Börtön máglya bitófa se árthat
S ha Sötétség szelleme űzné el
Kizöldül az mint kertjeink fái
Isten kezéből hajlik a földre
Hogy bennünk váljon gyökértől-lombig
Búvó sejtje mind örök-termőre
Mert úgy éltet mint aki világot
vált meg s pallost emel fel az égre
S úgy néz könny s véráztatta hadára
Mint anya egyszülött gyermekére
Így igaz, kedves László: kérdéseink nagyon sokszor vészjelek! S tudjuk, válaszaink is megannyi kérdéssel fogalmazódnak meg. Az igazságok pedig kitartóan várják - kivárják - azt a termőre fordulást...
VálaszTörlésKöszönöm kedves Francis bölcs szavaidat, örülök megtisztelő figyelmednek...))
VálaszTörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.