Markovic Radmila: Részegen és józanul



Józan vagyok, téged nézlek.
Mint a szivacs, úgy eláztál.
Tátongnak az üres zsebek
Holnap ismét, jaj de innál.

Tanuld már meg, balga lélek!
Ha szomjas vagy, igyál vizet.
Üres zsebbel ne rimánkodj:
„Uram, kérlek rám is gondolj!

Egy kupicával ide dobj.
Lehet kettővel, nem lesz sok.
Harmadik legyen ráadás!

Ne számoljunk, az angyalát!”
Számolhatnál pedig nagyon.
Azt sem tudod, hogy hol lakol.


1 megjegyzés :