Home » Tóth Sarolta » Versek » Tóth Sarolta: Torzulások

Tóth Sarolta: Torzulások



Minden egyenes elgörbült,
ami színes volt, elszürkült.
aki erős volt, elgyengült,
ami forró volt, jéggé hűlt.

Bimbó kifeslett, szirma hullt,
magasan fénylett, földre hullt.
Tündökölt a Nap, beborult,
az üveggolyó elgurult.

Élet-poharam kiürült,
élvezeteken csömör ült,
puha volt lelkem, megkövült,
gondolatomra féreg ült.


Címkék: ,
Share:

2 megjegyzés :

  1. Francis2018. január 28. 21:51

    Az idő haladása ellen nincs mit tenni: a ragyogó megfakul, az élő elmúlik, s ezt a Nap elborulásával is érezteted, Sarolta. A lelki-szellemi kiüresedés a legrosszabb, amikor az ember hiába űzné el például nem kívánt gondolatát...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. karolina2018. január 29. 10:27

      Mikor elérkezik az Idő, nehéz megszabadulni a nyomasztó érzésétől az elmúlásnak.
      hasonló ez, mint a mostani örökké homályos, szürke égbolt, fénytelen, üres, a természeti környezet feketén gyászol.

      Törlés
:) :)) ;(( :-) =)) ;( ;-( :d :-d @-) :p :o :>) (o) [-( :-? (p) :-s (m) 8-) :-t :-b b-( :-# =p~ $-) (b) (f) x-) (k) (h) (c) cheer
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.

Feliratkozás: Megjegyzések küldése ( Atom )