Balogh Géza: Alekszej Jermilov: A varjú (Ворона) (műfordítás)



Szárnyait hátán összezárja,
S imbolygón ballag a vén varjú.
Teszi is ezt oly fontoskodva,
Bár gyakran – túlfeszíti a húrt.
Addig is, míg fúj a hideg szél,
Tehetné szolidan, s szerényen,
Akár az a kis szürke veréb –
Lám, ő sem tart semmire igényt,
Mint ez a nyirkos liget,
Alázattal várja a telet,
És végezetül, akár csak én,
Ki magától értetődőn lép.


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése