Az élet a gyerek előtt áll,
de az öreg mögött már.
A gyerek tanulékony,
az öreg feledékeny.
A gyerek vidám, mosolygós,
az öreg rosszkedvű, morgós.
a gyerek bőre puha, sima, illatos,
az öregeké löttyedt, ráncos és szagos.
Közös bennük annyi csupán,
gondoskodásra szorul MÉG – MÁR.
Az öreg nem gyerek, de lehet gyerekes,
a gyerek nem öreg, de lehet öreges.
Sokat sírnak, könnyen lesznek betegek,
mégis nagyon szerethetők:
a neveltek és a nevelők.
Hasznosítva a mondást, hogy az öregkor a második gyermekkora az embernek, rímesen is egybevetetted e tartalmakat. Még és már - mit is mondhatunk mást: öreg és gyermek egyaránt megértésre vár... :)
VálaszTörlés