Mi atyánk Isten,
ha vagy a mennyekben,
légy hozzánk kegyes,
bocsásd meg a bűnöket,
ha megbánják a bűnösök.
Tégy valamit,
hogy több legyen a szeretet,
ne gyűlölködjenek az emberek.
Talán változtatni kéne tanításodon!
Nem értem,
miért kell megbocsátanom,
ha nem büntetik meg a vétkezőket,
áldozataik meg csak sínylődnek.
Úgy mondják,
- ember alakban -
szenvedéseiddel megváltottál,
de nem tapasztaljuk
megváltásod áldásait,
csak a gonosz növekvő hatalmát.
Kinevetik a hívő balgát.
Ki visz minket folyton kísértésbe?
Nem szabadítottál meg a gonosztól!
Szemrehányást nem teszek neked,
de kérlek, teljesítsd ígéretedet.
Szükségünk van a jóba vetett hitre,
hogy megváltottál,
hinni akarunk benne!
Jöjjön el a te országod,
mert ez nem az,
ezt a sok rosszat nem akarhatod.
Arra kérünk,
tégy egy utolsó csodát:
legyen a lelkünkben
új feltámadás!
Nem kevesebbet kérsz, mint a világ elrendezésének reformját, Sarolta. De hát semmi nem ilyen egyszerű, például Jézus sem csak a szeretetről szólt, hatott erővel is, lásd a kufárok kiűzését a szent helyről. Azért van abban is ráció, hogy megmarad az embereknek a lehetőségük, hogy maguk is alakítsák sorsukat. Teszik is, miáltal persze a szenvedés is egyre több. Hiába, na, az Atyának ilyen az országa; mondható - képzeljük el -: figyeli e földi "játszódást", s keserűséggel gondolja: többet vártam e fajtól, mint amit nyújtani tud. Ennyit erről prózában, kedves Sarolta. @-)
VálaszTörlésNéha nagyon türelmes a teremtő - a türelemmel az emberek gyakran visszaélnek. A hosszú ideig tartó reménytelen javító szándék elfásít.
VálaszTörlésMint Babits írta a Jónás könyvében.
"nincsen itt haszna szép szónak, imának,
csak a harcnak és a hatalom nyilának"
Talán egyszer egy új vízözön után - jön egy elviselhetőbb világ.