Konrád addig ült a bárban,
a titkos kártya-szobában,
míg kikopott a nadrágja,
kilátszott alsógatyája.
Reggelig a blattot verte,
minden pénzét elvesztette...
Hazakullog üres zsebbel,
de nem várják reggelivel.
Felesége elkergeti, -
Ebből elég! - mondja neki.
Búsan elballag a partra,
fejest ugrik a habokba...
Hideg a víz, józanodik,
Mihez kezdjen? - gondolkodik...
Harisnyát húz a fejére,
bankrablónak csap fel végre.
Persze balek, el is kapják,
bírságolnák, de nem tudják,
Nincs munkája, nincsen pénze,
börtöncellában tér észre.
Felesége megsajnálja,
büntetéspénzt leperkálja,
Ő lesz most a végrehajtó,
Konrád dolgozik, mint a ló:
megdolgoztatja az asszony,
alig várja - ágyba jusson.
Nem is gondol a kártyára,
veszteségre, adósságra.
Hamarosan minta-férj lesz,
A példát ne kövessétek!
Mintaférjnek lenni ilyen áron? Ennyi megpróbáltatás ellenében? Na, ne... - Gondolhatja ezt bárki, s inkább lemond esetleges kártyaszenvedélyéről is... Milyen optimista vagyok! Kár, hogy Konrád nem volt az, bizony jobban járt volna... - Tanulságos, egészen fantasztikus esetet verseltél meg, kedves Sarolta. :)
VálaszTörlés