Földünkön nyomor szivárog,
egyre szélesebb, mélyebb az árok,
szétszaggatja a világot
.A népek más népek ellen,
saját kormányukkal szemben
tüntetnek, lázadnak,
munkát, jogokat,
méltó életet
követelnek,
mely megilleti őket,
mint életet teremtőket,
történelmi főszereplőket.
Erkölcsnek, hitnek nincs már ereje,
a PÉNZ az emberiség imádott istene.
Eladó a művészet és a tudomány is,
a hatalom szolgálatába állítja
eredményeit - :" érdemeit"
megfizetik a gazdagok,
Korrumpálódnak,
silányulnak.
A természet is büntet bennünket,
elpusztítja életterünket:
a légkört, a szennyezett vizeket,
a zöldellő területeket.
Megmérettünk, szörnyek lettünk,
el kell tűnnünk.
Jönnek
méltóbb utódok,
akik feltámasztják a Földet,
megbecsülik áldásait, nem ölnek,
dolgoznak, szeretnek, segítik egymást,
megvalósul általuk az álmodott szép új világ.
A történelem szereplőiként mindannyian megérdemlünk fajunkhoz méltó életet. Ám az emberiség sohasem tudott élni a lehetőségeivel: egymás ellen tört minden lehetséges módon, akár a Föld kincseinek birtoklásáért, akár más népek uralom alá hajtásáért. Lehetnek-e méltóbb utódok? Pesszimistán nézek ez elé; de igen, ha ez megtörténne, az csakugyan szép világ lenne... :)
VálaszTörlésAz általam álmodott új világ csupán utópia.
TörlésA történelem nem más,mint harcok, háborúk, pusztítások története. Még a hidegháborút is érdemes említeni. Álmodozni talán felesleges, de szórakoztató.