Néma az alkony
bagoly árnyéka mozdul
fáradt a szél…
A fák fölé lassan
estruhát húz az ég.
Én még ülnék
e szelíd csendben
mert itt hallom
ahogy lélegzik az Isten...
Ülnék még
az est küszöbén
de a néma alkony peremén
mély alázattal
magához szólít egy emlék...
2012.
Fotó: Ruzsa Dániel
Related Post
Ruder Jana: CseresznyefavirágokAz Esti Szivárvány főszerkesztője magához hívatta a fiatal újságírónőt. Bár a nő nagyon modern szel
Ruder Jana: Flóra, a csillaglány Valamikor régen, amikor még nagyon kevés ember élt a földön, a Teremtő, úgy rendelkezett, hog
Ruder Jana: Horpadt holnapok..Valami hiányzik.Talán a hajnali pára,melyet ablakomra leheltek a csillagok?A reggeli fény, mi sötét
Riba Ildikó: Álmodunk táncos tavasz kacér mozdulataritmusra ringat lágyanég kékjén pompázóvidám nap meglegyin
Ruder Jana: Álmodó pennaforgatókNapsütütte tópartontáncol a nyár-Virágszirmokonkék pillangó duruzsoltán szerelemről dalol...Szép ny
Ruder Jana: EgyedülGizi néni, csak ült az asztalnál, és nézett ki az ablakon.A regény, amit olvasott, nem tudta olyan
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése