Néma az alkony
bagoly árnyéka mozdul
fáradt a szél…
A fák fölé lassan
estruhát húz az ég.
Én még ülnék
e szelíd csendben
mert itt hallom
ahogy lélegzik az Isten...
Ülnék még
az est küszöbén
de a néma alkony peremén
mély alázattal
magához szólít egy emlék...
2012.
Fotó: Ruzsa Dániel
Related Post
László Mészáros: Te és énMa nincs más,te és én vagyok.A puszta hallgatásbante is én vagyok.S mi leszünk, ha hagyod,a menny s
Mátay Melinda Mária: Az őrület utánAz őrület utáncsodás a csend.A tékozlás múltána mérték miegyensúlyt teremt.
Radnai István: Időfolyamforró öllel fogadott a nyáraugusztus unja a szerelmetmire véget ér számtalan fellegszáll esőtől ázo
Ruder Jana: Madáretetés Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu. Abban a faluban, mindenkinek nagyon szép háza
Ruder Jana: Mintha...Ma fényes a szélködkergető dalt penget a réten -diófára vetül egy árnyék,mintha ott állnék éppen...
Ruder Jana: Kipattant egy bimbó...Hallgat a szél,a sápatag holdsem leskelődikaz égi tengeren,elnémult a végtelen.Kipattant egy bimbó,
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése