Blank Judit: Megbocsátás

Ma kint a szabadban jártam, a szél-borzolt fák közt Nyugalom-méhek döngicséltek csendes, szép zenét, És ágak közt megbújtak, zöld lombokban ... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Vihar

szellő volt karod orkánerő dagasztott vihar lett szárnyad Tovább olvasom »

Mészáros László: Kedvesem

Látod-e vajon te is, Kedvesem? A néma éj kifakadt véraláfutása csöppen el vörösen, s alkonyi ingben feszengő, szőke nyárfasor tovapattant go... Tovább olvasom »

Blank Judit: Angyal szállt le

Angyalka már jó ideje csetlett-botlott a nagyvárosban. Hol egy dudáló autó elől ugrott el, hol egy rohanó fiatal lökte fel, hol pedig egy ör... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Hallgat

hallgat az ég hallgat a sötétség hallgatok én nyúló némaság helyettem csalfán búsan beszél Tovább olvasom »

Mészáros László: Kezed

  Egymásba feledkezve a kezed és kezem. Hajnali kertek deres sörényén elidőző, eleven csillagszilánkok pulzálnak szemeid kékjében. Táncoló l... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária : Álmomban hétszínkék

Hétszínkék  csodaszőrű  kuvaszt simogattam. Az övé volt. Előttem járt. Megmutatta a soha nem látott  csillagtüzeket. Határtalan kötélen ring... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Igazság

lehunyom szemem szorosra zárt pilláim mögött sziporkázó féktelen fények villóznak rajzolt köreik között kérdezem létező igazság miért fáj ne... Tovább olvasom »

Blank Judit: Amire csak az anyák képesek

1945. júniusa volt. Véget ért a 2. világháború. Véget ért az embertelen, értelmetlen öldöklés! A hír olyan gyorsan terjedt, mint futótűz a s... Tovább olvasom »

Balogh Géza: Vladimir Nabokov: A két hajó (Два корабля) (műfordítás)

Ragyogó napsütésben békés a kikötő, nedves köteleit szárító, szunyókáló, és egymáshoz közel álló, tűnődő két kecses hajó. De üt az óra. Teng... Tovább olvasom »

László Mészáros: Őt vártad

Őt vártad.  A súlytalan fényből kilöttyent éjszaka homlokot maró hidegében, elmosódott körvonalait a mozdulatlan ürességre feszítve. Szemébő... Tovább olvasom »