Rusvay Balázs: A névtelen

Poros padlásokon ő hasadt cserép, min benéz az Ég. Szétlőtt hidak felett, ha csal is szemed, szivárvány lehet. Kopár hegyoldalon egy magoncn... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: Szarvasszív

Tiéd a szívem: nyíl vájta árok, enyém a szíved, meghűlve várok: fagyott avarból emelj fel engem, emelj az Égig, Szeplőtlen Isten! Agancsod á... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: Amiben hiszek

  … hogy eljön Arany úr, s a Szarvas válaszul. Hogy szarvas nyomon hősök teremnek. Tartsd mindig szem előtt, Ágnes a lepedőd rém járta, vére... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: 1849

Vérhold jő: kicsi lányom, fel ne fázz, kicsi lányom, fel ne fázz hamis éjjeleken! Vérhold jő: fiamember, merre jársz, fiamember, merre jársz... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: Körkereszt

Csecse lelkek, pattanó rügyek, fia lelkek, nem kell féljetek, baba lelkek, énekeljetek nyíló, nyíló világba! Uras ifjú, íjba, kardba zárt, p... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: Vallomás

De el ne hidd, hogy átkoználak Téged, hisz minden sejtem legbelül Te vagy, s hogy elkoptatnak lassacskán az évek, emlékek nélkül elszöknöm n... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: Vác balladája

Két királyfi a fegyveres hadakkal az iszapbűzös folyampartra ért, hol fűzből volt a kereszt, s ölyvből angyal vijjogott a bűnbocsánatért. Sz... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: Ballada az örök életről

Daloltam én a múló szerelemről, s rímbe zártam a kolduló magányt. Szavamra kélt a csontos temetőből a legutolsó, férgek járta tánc. Hogy kar... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: Ballada a pipacsról és a szélről

A poklos asszony virágoskertjében, mit légióként felvert már a gaz, ott járt a szél, hogy Istenről regéljen egy balladát, mi vén, de szent i... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: A kóbor kutyák balladája

Emlékszel még a görbe lábú Télre, ki megtaposta vézna horpaszunk? Hogy csorgó nyálunk gyémánttá igézte? S csodák csodája, mégis itt vagyunk.... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: A passiójáték-ballada

Légy írástudó, vaksi szolga, ki szakállába dörmögi, hogy nincs-hatalmát megtiporja egy esztelen sehonnai. Vagy királynak gúnyolja ki pofád a... Tovább olvasom »

Rusvay Balázs: A pofázós-ballada (Fellebbezésem margójára)

Ha teng a lélek éjről éjre, ha minden ébredés csoda, ha holt hitek hazug reménye nem mar sebet belé soha, úgy szabad lesz a Loges fia. Ki én... Tovább olvasom »