Csecse lelkek,
pattanó rügyek,
fia lelkek,
nem kell féljetek,
baba lelkek,
énekeljetek
nyíló,
nyíló világba!
Uras ifjú,
íjba, kardba zárt,
pici lányka,
vézna sáskaláb,
teli szívvel,
úgy rohanj ma át,
játék,
játékvilágba!
Üres ember,
borba, rögbe tört,
hideg asszony,
sződd a szemfedőd
szobor arcú
istened előtt,
múló
múló világba!
Öregember,
száraz pergamen,
öregasszony,
holtig bánt igen,
gyere hullni,
korhadj át velem
nyíló,
nyíló világba!
Riba Ildikó: Remeteszomorú remeteélete reménytelenelvét mindentamit csak lehetfa odvában töltizord szavú teletmeleg el
Blank Judit: JanuárZúzmarát, s ködöt hint a téli hajnalBús, szürke felhő ül fáradt lelkemen.Feketén sötétlik az ég alj
László Mészáros: FéltelekMagamba rejtve is téged féltelek,nem kell túléljem, és nem kell értened.Talán a képzelet játszik cs
Ruder Jana: Mintha...Ma fényes a szélködkergető dalt penget a réten -diófára vetül egy árnyék,mintha ott állnék éppen...
Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenetAz A.E. kötetbőlegy cetli kandikál:’86, karácsony,Ó, de mily messze már!Habozok: tartsam még?Tegyem
Riba Ildikó: Álmodunk táncos tavasz kacér mozdulataritmusra ringat lágyanég kékjén pompázóvidám nap meglegyin
Gyönyörűen sírósan szomorú. Az emberi élet minden korszakát temető vers.
VálaszTörlés