… hogy eljön Arany úr,
s a Szarvas válaszul.
Hogy szarvas nyomon hősök teremnek.
Tartsd mindig szem előtt,
Ágnes a lepedőd
rém járta, véres, vad éjjeleknek!
Hirdesse, aki él,
ártatlan Abigél:
hát mosd le fiad, gyász ette Bárczi!
Hé, Bende, te puhány,
lám itt áll Robogány!
Egy holt lovaggal ki mersz-e állni?
… hogy itt áll Arany úr,
száz vert arany lapul
egy madár látta, kemény cipóban.
Hát hozd a csecsemőd,
az asztalkám előtt
várlak, Leányom, holtodba holtan!
Új, pompás híd fölött
varjú Rebi köröz,
s Dunába hulló bánatra károg.
Két gyermek – katatón –
egy walesi várfalon
Jóskára jajdul hörögve átkot.
… hogy marad Arany úr,
Szent János-csillagul:
negyvenöt percnyi magyar valóság.
Örökké jobbomon,
dédapám, rokonom,
álmaid fúló torokkal adom át.
Ott vagy, mindig közel,
hol koldus énekel,
hol gyermekünk ős táltosul tanul.
Epévé forrt Öreg,
maradj mindenkinek!
És ezerszer, és mindent, Arany Úr!
Káprázatosan zseniális! Gratulálok!
VálaszTörlés