Tóth Sarolta: Ha holtan kiterítenek

Fotó: M.Fehérvári Judit - Egri bazilika


Ha holtan kiterítenek,
megsiratnak a verebek.
Ki ment meg kóbor kutyákat,
ki töri le a száraz ágat?
Fáklyával ki mutat utat,
annak, ki társ után kutat?
Ki hímez nekem szemfedőt,
ki talál igaz szeretőt?
Ki viseli majd gondodat,
simítja ragyás arcodat?
Lesz-e ki fogával tartva
átviszi a túlsó partra
mint gondos anya tesz,
újszülöttjét, a szerelmet?
Ha holtan kiterítenek,
keselyűk széjjel tépkednek.

Nagy László:Kiviszi át a szerelmet című versének parafrázisa


Tóth Sarolta


3 megjegyzés :

  1. Szép, hangulata újra átélhető, képei élők és elevenek minden sorodnak Kedves Ditta. Köszönöm, hogy olvashattalak...)))

    VálaszTörlés
  2. Kedves László!
    A versem tetszett, köszönöm. Nem nekem írtál, hanem Dittának, - én, a versszerzője - Tóth Sarolta vagyok. Nem szoktak hozzászólni a verseimhez, - megleptél, de jólesett.

    üdv. karolina

    VálaszTörlés
  3. Hozzá szoktak azért! Jók az asszociációid!

    VálaszTörlés