Most élsz

Lép a láb,

menj tovább!

Haza hív a hajnal.

Lassan jársz, tétován,

átmulatott éjszakád

másnaposan bosszút áll.

Aggkorodban tántorogsz,

álmatlan éjszakák

kényszerből törnek rád,

minden nap fáradtság.

Szomjazol, nincs tovább.

Virágzó ifjúságod tovaszállt,

száraz kóró leszel,

hervadt vágy az ágy.

Jövődtől ne szorongj ifjan,

ne sirasd a múltad aggkorodban!

Életed mindig a jelen,

ezt kell ifjan élvezned,

vénen elviselned.

Menj tovább, jó utat!

Magadnak mutass irányt,

az idő gyorsan halad,

téged sem vár.

Tóth Sarolta