Tomor Gábor: Véletlenek



Kollégádat bemártanád,                                 
de elhívják a főnököt.                                       
Nős létedre kujonkodnál,
ám nem enged a kiválasztott.                                                                                                     
Nincs árulkodás, megcsalás –
lám csak, jónak megmaradtál.       
                         
                               
A kép címe: Önarckép befogott szemekkel; Fehér László munkája.


11 megjegyzés :

  1. A véletlenek segítenek, hogy jó ember maradjál. A sors játéka, de nem gyakori.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az egyik lehetőség a vers kedvéért kitalált. De a sors mindkétszer lehetett-volt is ilyen. - Örüljünk a "jóemberségnek", Sarolta! :p

      Törlés
  2. Kényszerből, és akaraton kívül, de lélekben megtéve :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ki tudja, talán rá is szolgált e sorsszerűségre ez a "jó lélek"... :)

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    3. Nem könnyű neked sem; valószínűleg sokan így vannak életükkel.







      Törlés
    4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    5. Nem, "megnyugtatlak", nincs ez az ismeretségem. Az, hogy minden 3. poszt "róla" szól, legalábbis Te így látod, szerintem sajnálatosan azt jelenti, hogy - e világ emberei - nagyon hasonlóképpen éljük meg helyzeteinket, nagyon egy kaptafára cselekszünk-gondolkodunk. - Szóval kár, hogy nem segíthettünk (ezen az oldalon sem) Neked. A legjobb az lesz, ahogyan te ajánlottad több megjegyzésedben: túl kell lépni, lépj tovább te is. @-)

      Törlés
    6. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  3. Humoros versedhez szeretettel gratulálok: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vegyük humorosnak, kedves Mila, de elgondolható: hányszor eshettek meg hasonló helyzetek kis hazánkban! Aztán embere válogatja, ki hogyan teszi magát túl a történteken-nem történteken... Örültem szavaidnak! :d

      Törlés