Markovity Radmila: Esti árnyak
Hosszú esti árnyak
lebegnek a légben,
a lemenő napnak
vöröses fényében.
Kéz a kézben halad
az ifjú szerelem,
pillanatba bújva,
ma övék az élet.
Hosszú esti árnyak,
meddig szép az élet?
Eltűnnek az évek
felkelő Hold fényében.
Múltidéző, nosztalgikus soraiddal nincs, ki ne azonosulna, kedves Mila... :)
VálaszTörlésMerengő soraidtól mindig könnyen átszellemül, átlényegül az ember, kedves Mila! Köszönet érte! üdv.: Árpád
VálaszTörlésFogy a fény és nő az árnyék, ahogy telnek az évek, egyre fogynak az érzelmek.
VálaszTörlésszeretettel ölellek Sarolta