Tóth Sarolta: Mondd el százszor is
Egy igen - és - egy nem,
ebből épül fel minden jelen.
a kevés jeles - és - a sok jeltelen
élet-elem.
Légy süket-néma,
de bólints, ha szeretsz,
ha nem: elég, ha megrázod a fejed.
Nemcsak a szóból értek,
elég a jelbeszéd,
mindent elmondhatsz: kézzel, mimikával,
ne félj, hogy félreérteném.
Értékes a beszédes némaság,
ki nem mondott szavakból szól a legszebb vallomás.
Mégis: arra kérlek, ne csak jelezd,
de mondd el százszor is, hogy szeretsz,
én megcsókolom a szívedet.
Hiába a beszédes némaságból kivett legszebb vallomás: a nő szívének nem elég! Bólogatok, persze: a szó hatalmánál mi lehet nagyobb? Ámde ez sem kielégítő - mondd is százszor, ha az a való! - Az érzelmi éhségre fut ki versed, kedves Sarolta! (o)
VálaszTörlésKedves Gábor!
VálaszTörlésÍgy valahogy: "Szeretném, ha szeretnének" - úgy, ahogy én szeretném /a szavak fontosak, de csak ha őszinték és szívből fakadnak/. A szívbeli szeretet / közhely/ helyett a lélekből fakadjon és nem kellenek feltétlenül szavak
A verscímét egy angol költőtől kölcsönöztem.