Épp mentem át a zebrán,
késő este volt -
Fátylát magára húzva
sápadt az őszi hold -
S a vizes aszfalton, hirtelen,
ahogy az úttestet átszelem,
mar, húz, s beszúr a fájdalom:
hiányzol, rossz nélküled, nagyon.
Bár hívhatnálak még
két sürgés-forgás között
félúton, elmesélni mi volt
azon a szürke hétköznapon -
Hisz része vagy te is!
Hallgatom, mily pompásak
a rózsák a balkonon,
s de jó, mind Neked virul!
Hogy küzdj, s még élj kicsit-
Nem tudtam veled szagolni,
folyton rohantam, az Istenit!
Muszáj volt, de a szükség
kényszere szülte hiánytól
törik a lelkem, úgy hiányzol!
Üldögélnénk csak szelíden, ketten,
a Zenélőkútnál vagy a Rózsakertben -
Adventre koszorút együtt díszítenénk!
Oly jó volna beszélgetnünk még!
De vége van. Elillan. Ennyi volt a lét.
Related Post
László Mészáros: Te és énMa nincs más,te és én vagyok.A puszta hallgatásbante is én vagyok.S mi leszünk, ha hagyod,a menny s
Riba Ildikó: Játékodjátékodnak végre vége...nézz magadra kérlekfelhőként foszladozikmúlt évek virágillataveszni hagyott
László Mészáros: FéltelekMagamba rejtve is téged féltelek,nem kell túléljem, és nem kell értened.Talán a képzelet játszik cs
Riba Ildikó: Színpadonsütkérezz álnosztalgiádálfényében felmagasztosultérzelmeid színpadánjövendőd hajt virágothazugságai
Mátay Melinda Mária: Anyám emlékéreÉletem leghosszabb kapcsolata voltál,szerencsés vagyok,vagy szerencsétlen tán?Napszíttatemetőkbe já
Blank Judit: Mikor eljön az esteMikor eljön az este, s alkonypír búcsúcsókját küldiÉs a tegnap óta szőtt édes álom foszlik szerte-s
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.