Valami hiányzik.
Talán a hajnali pára,
melyet ablakomra leheltek a csillagok?
A reggeli fény, mi sötétet tördel?
Hallom, ahogy sírnak a fenyőtobozok.
Felriadok éjjel,
s rám reszeli bánatát a hold...
Tenyerembe bújok,
szétomlik köröttem minden, ami volt.
Mintha behorpadtak volna a holnapok,
oly lélektelenül konganak,
s az est falának ütközve
fájdalomtól gyötörten ordítanak.
Valami hiányzik.
Csukott szemhéjamon reszket a csend,
s lassan jégkristállyá válik valami odabent...
2008.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése