Nyom, szorít, szúr, fáj, ingerel, közben mozdony zakatol a fülben. Levegőt! Nincs elég! Ajtó? Ablak? Elnyel a ... Tovább olvasom »
Seres László: Elhullajtott kalászként
Kihalt a part. A folyó is visszahúzódott. Csend párolog medre felett. B... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A félelem szörnyeteg
fél eleme a rémületnek, a Rém ül trónusán, fejünk felett mint rettenet - ijesztget. A rémület riadalmat gerjeszt, minden... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A nagy utazás
A negyedik emeleti lakás csendjét jóformán nem zavarta meg semmi. A régi bútorok, festmények, szőnyegek dús egyvelegében, a tört fé... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Üveggolyó (haiku változat)
szivárvány szalad üveggolyó-törte fény sima felszínén álmos rejtekén fiókban régi fotó múltat idézi szomjas szelleme voltélet-ajtó záru... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs Csaba: Megvilágosodásom
Ilinca Anamaria Prisăcariu írása Megjelent: Atelier LiterNet > Proză scurtă > Ceaiul de joi dimineaţă – 2015. 05. 21 Má... Tovább olvasom »
Markovic Radmila: Interjú Szalma Istvánnal
Nem véletlenül esett a választásom Szalma Istvánra, akit jól ismerek már sok éve, hanem azért, mert ő az a hozzáértő ember, aki a jap... Tovább olvasom »
Urbán-Szabó Béla: Tavaszi capriccio
Távol és közel, karod már nem ölel. Szívem arra vágyott, mit tegnap közelinek látott. Mentél felhőről-felhőre szökellve, mentél, mint he... Tovább olvasom »
Musztrai Anikó: Lépj a nyomomba!
Lépj a lábnyomomba! Tudom az utat. Szorosan kövess, hogy el ne vessz, míg kitalálunk az útra. Hadd vezesselek újra, mint rég, mikor köl... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Gyászolók
A sírnál két asszony találkozott: az özvegy és a szerető. Mindkettő virágot hozott, csendes volt a temető. A két gyászoló hallgatott, s... Tovább olvasom »
Magyar Mónika Anna: szenderedő
hol kopogtatnak szelíd árnyak, ott verdeső fodros szárnyak, álmaidra, sugarakat köpnek, úgy ringatnak, úgy ölelnek nem nézel fel nem reb... Tovább olvasom »
Seres László: Ma én ébresztem a Mamát
(Gyerekvers Anyák napjára) Ma én ébresztem a Mamát Lábujjhegyen hogy felérjem Elkészítem kakaóját Kacsatöpörtős k... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Kopott....
vetetten vár az ágy mire unottan este sötétjében végül zsibbadt testem zaklatott szívem takaró alá kerül hitvány hazug hírt elfe... Tovább olvasom »
Kapolyi György: RÁNCOS JÁZMINOK
A keskeny, kanyargós hegyi ösvény úttá szélesedett, macskaköves burkolata megroggyant az idő súlya alatt, foghíjas széleit felverte a g... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A rózsa szerelme
Színvarázslat, illatár, rózsabimbó, nyílj ki már! Bársony szirmod simíthassam, szépségedtől ittasultan hallgatásod - dalolás, kelyhed éd... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: A vándorkereskedő
Láttatok már vándorkereskedőt? Hozzánk egyszer feljött a szőlőbe, s hozott a lapos ládájában mindenféle apró dolgot. Volt ott a rekesze... Tovább olvasom »
Csősz József: Bennünk élő derű
Mintha mindig csak a rossz emlékek bújnának elő néma agyamnak labirintusából, hamis fékek ... Tovább olvasom »
Kőhalmi Levente: Megálló idő
Pihegve tűnik fel, szépen szállva szerepel. Töményen töri őt törvénytelen történelem, kéz kéri kezé... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Fehér gyász
Fehér szín, a tisztaság szimbóluma, szűzi léleknek patyolat-palota. Felhőtlen éjen Hold méla ... Tovább olvasom »
Csősz József: Az élet ünnepe
Mottó: „Én őt dicsérem csak, az élet anyját, Kinek nővére Szépség és Szabadság...” (Juhász Gyula: A munka) Az élet ünne... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)