Beosont a csend az agyamba. Óvatosan lépked. Álmod könnyűn hull két karomba - … s ha hozzá érek…- szétszéled. Kúszik tes... Tovább olvasom »
Beosont a csend az agyamba. Óvatosan lépked. Álmod könnyűn hull két karomba - … s ha hozzá érek…- szétszéled. Kúszik tes... Tovább olvasom »
Miután lehiggadtak a kedélyek egy kicsit mindenki kimerültnek és zaklatottnak érezte magát. Morak most már valóban felvette a zsákját... Tovább olvasom »
A gigászi tömeg hullámzott, mint a dühödt tenger. Ezerféle színei csak fokozták ezt az érzést, száz tonnákban mérhető, a környező utc... Tovább olvasom »
Okoska poloska aludta plafonban, sötétben éjszaka leugrott az alvókra. Teleszívta magát vérrel, akit csípett, dagadt képpel vörösl... Tovább olvasom »
Kiválunk belőled, hajt cseles ideánk. Megóvjuk életünk, kivirul hazánk. Bá... Tovább olvasom »
Egy teljes esztendőt töltöttem munkám során ebben a szép Küküllő-menti községben. Érdekes, különleges falu volt ez annak idején. V... Tovább olvasom »
Szerző Miroljub Nedović Riki Nisiek, szavaimra figyeljetek! Miroljub Nedović Riki a Nisi Népszínház színésze. Hej, nisie... Tovább olvasom »
Elfogyott régen mosolyom, és üressé vált az arcom. Egyre csak azt mondogatom hogy nem kell mindent megkapnom... Félve közelítek hoz... Tovább olvasom »
mint őszi kornyadt virágszál virága lekókad fejem csukódik szemem álomtalan álom éber képekkel üzenetet küld fakón jeltelent m... Tovább olvasom »
Az erdő ronda és barátságtalan volt, mindenütt szederindák futottak alattomosan a gazban, vagy pedig akkora fatörzsek keresztezték a ... Tovább olvasom »
A gyertyák nekünk, értünk égnek, viasztestükben láng a lélek. lobog a lélek imbolygó szélben, fürdik a fénye tinta-kék éjben. Fények... Tovább olvasom »
Nyugalmat hoz a jövő. Végső helyed máris kész. Célok, hitek, remények – jut mindből elég. ... Tovább olvasom »
A menzáról igyekeztünk haza. Én a Lupény utcában, Nóri pedig a Gecse Dánielben lakott, s így egy darabig egy irányba vezetett az utun... Tovább olvasom »
Jobb kezében friss vízzel telt korsót tart, bal kezében a kosárka, benne elemózsia, lassan haladó feleség tudja jól, szorgos fér... Tovább olvasom »
kerestelek de már nem elhittem hogy meglelem benned bújó önmagam de a szíved zárva van már más szavak más dalok ellenedre nem... Tovább olvasom »
Bár a magas hegyek lábainál megbúvó városkában már mindenki látta és tudta, hogy Adolfo felnőtt, ő maga még mindig ragaszkodott gyerm... Tovább olvasom »
Megette a fene az egészet – dohogott a hajnaltündér, és olyan képet vágott, mint aki citromba harapott. Mióta világ a világ, minden... Tovább olvasom »
Ipari profilú szakközépiskolában tanítottam néhány évig magyar irodalmat. Négy párhuzamos osztályból kettő villamosságot, kettő autós... Tovább olvasom »
Nem vettem észre, jól begyalogolhattam volna interjúalanyom szabadidejébe. A téma érdekes volt, no de, várhatott azért másnapig. Ez... Tovább olvasom »
Bánat és boldogság nem zárják ki egymást. Boldog szerelem világot jár árnyként követi a sebzett madár, szenvedése minden szárnycsapá... Tovább olvasom »