Szokatlan szerelem a miénk.
Hetente egyszer szeretsz,
megírod mennyire.
Hiányzom talán, elhiszem.
Egy hétre újra eltűnsz:
betakarnak a napok.
Mintha nem lennék,
és te se lennél.
De a nap rám süt még.
Riba Ildikó: Szokatlan
Szokatlan szerelem a miénk.
Hetente egyszer szeretsz,
megírod mennyire.
Hiányzom talán, elhiszem.
Egy hétre újra eltűnsz:
betakarnak a napok.
Mintha nem lennék,
és te se lennél.
De a nap rám süt még.
Egyfajta különös szeretés ez, amolyan távszerelem lehet. Ám érzem, hogy itt - mindenféle írásos kinyilvánítás ellenére - bizonyos egyoldalúság áll fönn, hiány, amit a másik nem érez. De a remény él, a nap is süt még... Így értelmeztem soraid, Ildi, ki tudja, mennyire jól... :)
VálaszTörlésKöszönöm, Gábor ! jól érzékeled, ilyesmit akartam elmondani, és ettől még élünk, az élet is szép, pláne így tavasz táján, mikor megújul minden. :)
TörlésIlyeténképpen az egyoldalú szerelem is tud valamilyen szinten felemelő lenni, ezt sosem szabad senkinek sem elfelejtenie! üdv.: Árpád
VálaszTörlésÍgy igaz, Árpád ! köszönöm szépen ! :)
Törlés