Kapolyi György: Hová, hová szép szőke herceg…

Már évtizedek óta megyek, napsütésben, hóesésben rendületlen, de megyek.

A semmiből megyek a sehovába.

Igen, a sehovába igyekszem, amit szívem szerint X - el írnék, de fegyelmezem magamat. A sehovába csak töretlen fegyelemmel és racionális lélekkel lehet eljutni. Na persze ezt nem önszántamból teszem, de ez a kis szépséghiba mit sem változtat a tényeken.

Végigállni egy életet lehetetlen, muszáj mozogni. Ha meg mozgok, annak menés lesz a vége, és az egyetlen út a sehovába visz.

Bizony…

Már sokat érdeklődtem a sehova milyenségéről, de érdemi választ nem tudott adni senki. Csak találgatnak, de ennyi.

Úgy gondolom a sehova egy végtelen kiterjedésű semmi, egy zsákutca, ahonnan semmi nem vezet sehova. Mindenütt mindig ugyanaz, bármerre sétálgasson az ember. Egy tökéletesen steril vákuum, a birodalom, ahol nincs úr és paraszt, kicsi és nagy, sok és kevés.

Csak sehova van, és én-aki megérkezem - úgy nem vagyok képes felfogni a tényt, ahogy van.

A sehova egy olyan ország, ahol csak én vagyok és magamnak. Kizárólagos helyzetem maradéktalanul tökéletes. A sehovában csinálom a semmit.

Tevékenységem kizárja még a tévedés lehetőségét is-ott eleve mások a fogalmak és elvárások-mindent csak magamhoz tudok mérni és én ítélek.

Ez, az egyetlen póz és szokásmentes paradicsom ahol én vagyok mindennek a kezdete és vége. Ez - mondhatnám egy mindenhatói státus, csak én a sehovába és a sehova bennem ha felordítok a hangom nem ütközik semmibe, hanghullámaim a végtelenségben görögnek végnélkül, legfeljebb a visszatérő hangok a torkomban ülnek el.

Én vagyok minden kezdet és vég.

Jelenleg csak megyek .Már nem emlékszem a semmire ahonnan jövök, és a sehováról is csak fantáziálgatok.

Jelen állapotomnál instabilabb létforma nincs. Csak megyek siketen és vakon, senki nem árul el semmit. Még segítőkész célozgatásokra sem számíthatok. Ez még a sehovánál is rosszabb. Úgy tűnik…

Persze, hogy én mit érzek és mit nem, ez nem érdekli az illetékest.

Hallgatni az illetékes alanyi joga. Él is vele.

Jól ki vagyok rekesztve a teremtésből.

Kép: Kapolyi György alkotása