zsong
a csend
befonja
fénylő vágyam
reményem álom
Riba Ildikó: Vágy (apeva)
zsong
a csend
befonja
fénylő vágyam
reményem álom
Riba Ildikó: Vágy (apeva)
zsong
a csend
befonja
fénylő vágyam
reményem álom
Related Post
Riba Ildikó: Hallgathallgat az éghallgat a sötétséghallgatok énnyúló némasághelyettem csalfánbúsan beszél
Riba Ildikó: Kényszerkandallótűzben andalítóhangon fahasáb ropoghamvadva izzó fényekitöréshalkuló zengésmagá
Ruder Jana: ÁlmombanAnyámcsipkét horgoltfehér pólya széléreölében gyermeket ringatott –dúdolt egy dalt,zörgő avarra&nbs
Riba Ildikó: GyöngysoromBoldogságunk morzsáitgyengéd kezekkel színek szerint sorba válogatom.Selyem szálra s
Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenetAz A.E. kötetbőlegy cetli kandikál:’86, karácsony,Ó, de mily messze már!Habozok: tartsam még?Tegyem
Riba Ildikó: Szűk időerőszakos szél kócoljabogokba csomózva csavarjagondolatom sima fonalátbonthatatlan szálak közöttker
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Tetszik apevád, Ildi. Érezhető úgy is: A csendbe merül a fénylő vágy, a remény; az egész - mint egy álom. :)
VálaszTörlésKöszönöm, Gábor. Sokszor így van az életben. Csak álmodunk, vágyakozunk. :)
Törlés