Mindig, amíg a sorsod útján jársz le nem vetett hegekkel teszed. Eléd görgetett rögöket átmászod s amit lehetetlennek hittél, elérheted. Min... Tovább olvasom »

Mindig, amíg a sorsod útján jársz le nem vetett hegekkel teszed. Eléd görgetett rögöket átmászod s amit lehetetlennek hittél, elérheted. Min... Tovább olvasom »
Sok mindenbe beleér a kezem… Mondhatni benne van. Ühüm – A biliben is. Tovább olvasom »
sejtelmesen sziporkázó téli tulipán boldog napot hoztál kényes piros-sárgán fejed bólint alázattal karcsún hajló száron fanyar illatod leng ... Tovább olvasom »
Az éjszaka végső tánclépései ezek, lúdbőrös csillagain már könnyű pára, fel-felpislogó tócsáin steril neszek. Ma már egyikünk sem találhat... Tovább olvasom »
anyátlan sárga évszak mint a fű már késő ősszel temetők domborultak durva hantok minden őssel mit gyomrukba a halál emészteni már elrejtett ... Tovább olvasom »
gombostű alkonyatot tűz felvöröslő kék őszi égre egyszerű rajzán ezer álombeli szépre ölelkező fények origamit hajtogatnak vigaszul feslett ... Tovább olvasom »
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu. Abban a faluban, mindenkinek nagyon szép háza volt. Az emberek nagyon adtak arra, hogy... Tovább olvasom »
Még nyílnak a völgyben a slammer virágok, egy zöldellő drogos épp tovaszaladt - Esőtől áztatott kaputokban állok, szívom a cigim az eresz al... Tovább olvasom »
Kezem kezedben, játssz ma így, fessük arcomra álmaid! Színezzük egész a csodáig, hajamtól egész a bokáig. Mint kalász, ha rád nyitja szemét... Tovább olvasom »
Még nem tudom, hogyan mondjam el neked, olykor a csillagok eleven sebek. Vaksötét tükörbe hasadt holdpenge szeli az eget arcomra, kezemre. A... Tovább olvasom »
Semmi mást...Semmi mást nem szeretnék, csak zsebembe rejteni hangod bársonyát. Amikor a hajnal ébreszti a világ zaját, amikor az alkony öléb... Tovább olvasom »
Havat hord a szél a tetők felett, kitört a dermesztő tél. Az öreg házban csak az egerek neszeznek és - a csend... A hó, a szél szálló akarat... Tovább olvasom »
Az őrület után csodás a csend. A tékozlás múltán a mérték mi egyensúlyt teremt. Tovább olvasom »
Ma fényes a szél ködkergető dalt penget a réten - diófára vetül egy árnyék, mintha ott állnék éppen... A tél ízületes lábán fekélyesedik a j... Tovább olvasom »
táncos tavasz kacér mozdulata ritmusra ringat lágyan ég kékjén pompázó vidám nap meglegyint ölelő karjai közt kopár kertben jég olvad zord... Tovább olvasom »