Elszaladt a tavasz, nyár hamar, őszi szél avart kavar, hajamba kap. Karja lágyan öleli derekamat. Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Ha igen, ha nem
Néha fáj a magány, néha nem, ha fáj, akkor elmélkedem. Ha nem, akkor egyedül cselekszem. Ha várlak, siess, nem haragszom, ha nem várlak, mar... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Csúf idő
Dörög, csapkod a villám, esni fog, úgy hiszem. Elrakjuk, mi kinn maradt, ne ázzék semmi meg. Döröghet, eshet aztán: nincs vész, ha villám le... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Várakozás
Nyelsz, nem szólsz sosem. Mihez szólnál, mi mocorog? Élteddel játszol? Hisz megváltozik minden... Várjuk csak a jobbakat?... Sokasodnak a sz... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Az emberi szeretet körei
Ha az ember tud szeretni, legjobban magát szereti. Többségük a családját is, barátokat kollégákat, ha az ő érdekeit szolgálják. Mások sorsa ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Nefelejcsek
Szeretnélek még egyszer látni, a patak partján veled sétálni. Virágot szedni, kék nefelejcset, csokorba gyüjtve mint emlék kincset. Szerény ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ami marad
Mi marad utánunk? Tűnődsz, ez az éned. Nagy tett, kis örömök? Mikben éled élted? Amit hagysz, az örök: megmarad a lényeg. A kép címe: A sza... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Hörpölő
Őz áll a pataknál, vízre vágyik, iszik is. Őz futott a patakhoz, szomjas... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szerencsejáték
alsó, felső, király, ász, alul, felül sírás, gyász. elkártyázod pénzedet, csalóknak ez élvezet. kaszinókban sok a pénz, ne kockáztass, résen... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szavakkal
Szavakkal játszom Aki ballag, az nem siet, aki lopni megy, nem fizet. Akit üldöznek, menekül, ha elkapják, bajba kerül. megverik vagy meg is... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Hol vagyunk...
Hol van ő, és hol vagyok én? Ki a harcosabb, ő vagy én? Hol van ő, hol is vagyok én? A kép a netről. Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Rosszkor
Kivágott fa törzsén évgyűrűk köre képzeletemben emlékek egymásba fonódó spirálja: kopott történetet idéz. Rosszkor érkezett angyali fény... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Kalap 2, (Vlad Muşat írása)
A bűvész elővarázsolt egy nyulat, és odaadta a gyermeknek, de a gyermek nem tudott mozdulni, mert éppen infúziót kapott. Mi a neved? Toma. M... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Miért...
Miért e harcok? -- faggatóznak egyesek. Miért a vívás, a dühök, értolulások? Pártcsaládi zűr: szakadásra készülhetünk. Kép a netről. Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Föld szíve
Dobban a Föld szíve, rázza a láz, pusztul az Élet, a halál tanyáz. Tengerek áradnak, olvad a jég, tomboló viharok, gyászos a lég. Hatványozó... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: Kiszínezve
https://issuu.com/norton69/docs/partium-2021-tavasz Kiszínezve ... azt az önfeledt időt kellene idehozva megtalálni, amilyen kacagó... Tovább olvasom »
Holcsik Szabolcs: Táska
Már rég nem a pénz volt az érték. Volt ugyan, de csak jelentéktelen fecnikké lettek, amiket vitt a szél szanaszét, vagy épp áztak, ugyanúgy,... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Ünnepeink.
Az ünnep szavunk az id nap= szent nap összetételből ered. Eredendően valószínű tehát, hogy vallásos jelleget öltött – talán már a pogány, ős... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Módosulás
Elfelejtett emberek. Váltja őket más talán? Kinő helyettük új, némi friss módosulás? Jobbak lehetünk ezzel?... Így "szépül" a magá... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: Margón túli sorok
https://issuu.com/norton69/docs/partium_2021-ny_r már nem hiszek a csodákban Isten eltervezte hogy beavatkozik a teremtésbe ha látja hogy ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Utódok
Ki báb, ki meg csak mozgat. Kit mozgatnak, eszköz. Felhasznált civilek – felemás érzelmek. Időnk legyen, hiszen úgyis: elhunyunk mi magunk ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A nyár
A nyár mezítláb jár, tarka virágos ruháját játékos szellők fodrozzák. Bárányfelhőkkel táncot jár, a Nap lángol a forró kékségben, tükör fény... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Kalap (Roxana Catana Tarhon írása)
(szemelgetés a LiterNet, Ficţiuni Reale rovatából. 2021.08.19-21 – fordította Bige Szabolcs Csaba) Megkértem, hogy vegyen egy nyulat a szüle... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit - vers
https://helyorseg.ma/rovat/vers/m-fehervari-judit-a-landzsarozsa-eneke-es-a-szemermes-mimoza-valaszdala Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Időkapu
A végtelen Idő hatalmas palota, az átalakuló véges lélek lakja. Van rengeteg szoba, mindnek van kapuja. Amikor születünk, belépünk egy kapun... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Bőröd ápol
Mi van belül? Kérdés ez mindig -- a lényegre utal. De a bőröd, az ápol, hallgat és eltakar. A kép a netről Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Jellem
Hát játszol? Egyre csak kijátszol. Hiú vagy? Szellő is elsodor. Légy bölcs: emberség az otthonod! A kép a netről. Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A csavargó
rongy a ruhája, sár a cipője, csavargó léte munkátlan élte. Kinek a bűne? analfabéta, nincsen szakmája, csak mániája, igazi árva. Pávatánc j... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Különleges barátság
Képzeletem játszik velem, így született történetem. Valóságból indult, elkalandozott, a fantázia szigetén kikötött és ott maradt. Rokonlátog... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Álszent
Rám néz, mosolyog, nem az ész áll emögött. Remélő tünet ez -- szeretné, ha szeretnék. Nem megjátszott e vígság: míg néz -- mosolyog. A kép a... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Korszakváltás
Holt lelkek, lelkeink, halottak is választanának. Mily korszak lenne itt? Szirupos, új „demokrácia”. Hát… ha ez lesz is itt – mozgalmas lehe... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Fogyatékosok
A süket csak magát hallja, aki vak, magát sem látja, aki béna, nem mozoghat, aki buta, okosodhat. Aki írni tud, nem író, aki rongyos, nem ro... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Lomtár
Kiürült a lomtár, szél hordta szét a szemetet, sok szegény ember turkál, innen gyűjti a kenyeret. Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Önkritika
Hajad igazgatod, nézed magad. Nem szépnek: mint egyedi, akarsz mutatkozni. Egyszer aztán már nem is – ne rémítgess te senkit. A kép a netről... Tovább olvasom »
Holcsik Szabolcs: Rongy
Te, te rongy, te, ki magad nőnek nevezed, s újszülött gyermeked zsákba kötve, szemetesbe temeted. Fojtod, te gyáva, hogy legyen első sírása ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Vandálok
Tetszenek tudni, miért csak a másolatát láthatják az érdeklődők a Fradi-múzeumban az egykor megnyert Vásárvárosok Kupájának? Kollégánktól tu... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A szerelem szerepe
Életünk kertjében legszebb virág a szeretet, egyesít bennünket, melegíti lelkünket. Sokféle fajtájának közös alapját a kölcsönösség adja. Kü... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A megsebzett madár
Találtam egy kis verebet, az út porában verdesett. Szeme csukva, tolla véres, pihegett még benne élet. Épp kukacot csipegetett, egy éhes mac... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ha lehetne…
Nem vagyok orákulum, nem biztosak válaszaim. Ki az, aki többre képes? Aki, bár elég tökéletes, igencsak jókat remél? Mindentudó, ha lehetn... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Mi a humor?
Nem mások besározása. Nem is olcsó káröröm. Emlékeztet arra: a földön nem rabok vagyunk. Miénk a szellem tára, emberi az utunk. A kép a netr... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Művészet-család
Líra a mama, Epika az apa, gyermekük a Dráma, Íme a műfajok családja. Líra mama érzelmek, Epika történetek, Dráma az ember tragédiája. Tarta... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)