Nem tudjátok, hogy olajzöld tankok vonulnak át a fáradt testemen. Ti, akik mindig mellettem vagytok nem láttok ebből soha, semmit sem. ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor:Vészhelyzet
Baljós felhői alatt torkig lett a múlttal, a hitvány világgal. Léte holtakkal teli. Még egy ... Tovább olvasom »
Fedák Anita: Innen csak elmenni lehet....
A köves úton haladva az jutott eszébe, hogy a füvet lenyírhatná már valaki. A falu első embere ott kullogott a háta mögött és mintha be... Tovább olvasom »
Csörgits Kinga: Nőnapra…
Ma újra kinyitom a naplóm. Idézetek között kutatok. Keresgélek, matatok. Csak az ujjaim játszanak a sorok között. Szavakkal dobálják ... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: ének az emlékről
hűlt helyed hideg emlék elveszett láncon lebegek markoló kezek néha láttalak homályos a kép karcsú árnyalak most csak nekem szép mert me... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A lélek hangjai
A katedrális legfelső lépcsőjén ült a főkapu tövében és koldult. Kövér volt, ápolatlan, enyhén részeg. Rossz, fekete kalapját marko... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Őrzők
Na és, hogy mások elbuktak. Mi jobban motorozunk! Mi árthat agyas vagánynak? Szab... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Bolond asszony kertje /10.rész/
Ha valaki szereti, és szépnek látja a nagy veteményeskertet, annak amikor végre van egy földterülete, akkor meglódul a fantáziája, és... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ilyenségek
Mottó: A hülyeség nem pók, mégis behálózza a világot. (Graffiti.) Megnyugtató Állandósuló panasz, egy ízben a legnagyobb kánikulában... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Alba
Magas, szikár alakja a halált idézte. Kifejezéstelen tekintete nem is volt evilági. Hogy jártában- keltében mit látott és mit nem, ez... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Tartsunk húscsirkét /9.rész/
A második év késő tavaszán el voltunk foglalva mindennel, a munka után a kert és az állatok következtek, építettünk, terveztünk, ki h... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Kétarcúság
vágyaink és világunk halmazán sodródunk tétován kételyek között ellenség vagy egység szeretet vagy gyűlölet létünk élet és halál férfi ... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Ölelj meg egy fát /8.rész/
Sok nehézségünk akadt az első évben, ahogy néha mindenkinek, mi pedig mindig és mindent megbeszéltünk egymással, de a lelki terheket ... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Egy kis időt
Éhesen álmodok szépet. Végtelen kéket, mi éget. Szavaknak víg tüzes táncát. Szédítően buta vágtát. Nyárban, és téli viharban értelmet le... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Fatalista
A gyermek felnőtté érik, megtanul élni, de csak félig. Vannak vágyai, céljai, tervei, akarata, hogy meg tudja tenni. Végigmegy a neki je... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Földfoglalók
Célirányos kíváncsiság: rég meglestek fentről, milyen nálunk a világ? Torkolattüzek! Gombafelhők! Várj, ne siess, ráérünk! Elpus... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Más pástétom
János bácsi az erdei gyümölcsbegyűjtő állomáson dolgozott a kis vegyesboltban. Este a begyűjtők, miután leadták a gombát, gyümölcsöt ... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Érnek a gyümölcsök /7.rész/
Életemben nem láttam még annyi érett gyümölcsöt, mint az ideköltözésünk első őszén. Az almafák, és a körtefák is későn érőek voltak, ... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A kert
Mostanában egyre gyakrabban és egyre hosszabban látom a kertet. Szabálytalan kőlapokkal kirakott girbe - gurba sétányain, sokszor már... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Azért van...
azért van árnyék, mert süt a Nap, azért van eső, hogy csírázzon a mag, azért van sötét, hogy várjuk a fényt, azért a bűn, hogy tiszteljü... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)