Halkan szólj, kedves. Szelíden,szépen. Fénnyel kerítlek, és öleléssel. És ne kiabálj rám, semmiképpen! Tartozom neked egy nevetéssel. Vi... Tovább olvasom »
Csörgits Kinga: Mindenem megvan.
Mégis kell a veszély. A borzongás. Az érzés, hogy élek. Ismerős, ugye? Kell, hogy összegyűrj, hogy belém marj. Karmold, harapd, égesd... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Itt a porban...
Emberek, nem látjátok, mennyire szenvedek? Sovány vagyok, éhes, fázom és reszketek. Eldobtok engem, mint felesleget, segítsetek, ... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Kilyuggatott levelek /11.rész/
Sok volt az eső, hamar jött a meleg és párás nyár, a hajnali harmat is bőséges volt így aztán gyönyörűen burjánzott a kert, benne a... Tovább olvasom »
Kádár Sára Hajnalka: Létkerék
Az emlékké tűnt időt visszaidézni hasztalan, pörög a malom szüntelen, tavaszra nyár, majd őszre tél őrlődik észrevételen, a kerék egyre... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Szimultán
Süt a nap. Végtelen csend öleli az erdő keszekusza, egymásba nőtt fáinak koronáit. Hangtalan, mozdulatlan, de lüktető élet. Itt, a je... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Még harcolnak
Nem tudjátok, hogy olajzöld tankok vonulnak át a fáradt testemen. Ti, akik mindig mellettem vagytok nem láttok ebből soha, semmit sem. ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor:Vészhelyzet
Baljós felhői alatt torkig lett a múlttal, a hitvány világgal. Léte holtakkal teli. Még egy ... Tovább olvasom »
Fedák Anita: Innen csak elmenni lehet....
A köves úton haladva az jutott eszébe, hogy a füvet lenyírhatná már valaki. A falu első embere ott kullogott a háta mögött és mintha be... Tovább olvasom »
Csörgits Kinga: Nőnapra…
Ma újra kinyitom a naplóm. Idézetek között kutatok. Keresgélek, matatok. Csak az ujjaim játszanak a sorok között. Szavakkal dobálják ... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: ének az emlékről
hűlt helyed hideg emlék elveszett láncon lebegek markoló kezek néha láttalak homályos a kép karcsú árnyalak most csak nekem szép mert me... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A lélek hangjai
A katedrális legfelső lépcsőjén ült a főkapu tövében és koldult. Kövér volt, ápolatlan, enyhén részeg. Rossz, fekete kalapját marko... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Őrzők
Na és, hogy mások elbuktak. Mi jobban motorozunk! Mi árthat agyas vagánynak? Szab... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Bolond asszony kertje /10.rész/
Ha valaki szereti, és szépnek látja a nagy veteményeskertet, annak amikor végre van egy földterülete, akkor meglódul a fantáziája, és... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ilyenségek
Mottó: A hülyeség nem pók, mégis behálózza a világot. (Graffiti.) Megnyugtató Állandósuló panasz, egy ízben a legnagyobb kánikulában... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Alba
Magas, szikár alakja a halált idézte. Kifejezéstelen tekintete nem is volt evilági. Hogy jártában- keltében mit látott és mit nem, ez... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Tartsunk húscsirkét /9.rész/
A második év késő tavaszán el voltunk foglalva mindennel, a munka után a kert és az állatok következtek, építettünk, terveztünk, ki h... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Kétarcúság
vágyaink és világunk halmazán sodródunk tétován kételyek között ellenség vagy egység szeretet vagy gyűlölet létünk élet és halál férfi ... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun Ölelj meg egy fát /8.rész/
Sok nehézségünk akadt az első évben, ahogy néha mindenkinek, mi pedig mindig és mindent megbeszéltünk egymással, de a lelki terheket ... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Egy kis időt
Éhesen álmodok szépet. Végtelen kéket, mi éget. Szavaknak víg tüzes táncát. Szédítően buta vágtát. Nyárban, és téli viharban értelmet le... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)