Ruder Jana: Mindig...

Mindig, amíg a sorsod útján jársz le nem vetett hegekkel teszed. Eléd görgetett rögöket átmászod s amit lehetetlennek hittél, elérheted. Min... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária: Mérvadókompetens

  Sok mindenbe  beleér  a kezem…  Mondhatni  benne  van.  Ühüm –  A biliben  is. Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Tulipán

sejtelmesen sziporkázó téli tulipán boldog napot hoztál kényes piros-sárgán fejed bólint alázattal karcsún hajló száron fanyar illatod leng ... Tovább olvasom »

László Mészáros: Borostyán

  Az éjszaka végső tánclépései ezek, lúdbőrös csillagain már könnyű pára, fel-felpislogó tócsáin steril neszek. Ma már egyikünk sem találhat... Tovább olvasom »

Radnai István: Gyámság

anyátlan sárga évszak mint a fű már késő ősszel temetők domborultak durva hantok minden őssel mit gyomrukba a halál emészteni már elrejtett ... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Ölelkező fények

gombostű alkonyatot tűz felvöröslő kék őszi égre egyszerű rajzán ezer álombeli szépre ölelkező fények origamit hajtogatnak vigaszul feslett ... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Madáretetés

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu. Abban a faluban, mindenkinek nagyon szép háza volt.  Az emberek nagyon adtak arra, hogy... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária :Jegyzetek a XII. Slam Poetry bajnokság előválogatójának margójára

Még nyílnak a völgyben a slammer virágok, egy zöldellő drogos épp tovaszaladt - Esőtől áztatott kaputokban állok, szívom a cigim az eresz al... Tovább olvasom »

László Mészáros: Egy lépés

Kezem kezedben, játssz ma így, fessük arcomra álmaid! Színezzük egész a csodáig, hajamtól egész a bokáig.  Mint kalász, ha rád nyitja szemét... Tovább olvasom »

László Mészáros: Vérpiros

Még nem tudom, hogyan mondjam el neked, olykor a csillagok eleven sebek. Vaksötét tükörbe hasadt holdpenge szeli az eget arcomra, kezemre. A... Tovább olvasom »

Judit Blank: Semmi mást

Semmi mást...Semmi mást nem szeretnék, csak zsebembe rejteni hangod bársonyát. Amikor a hajnal ébreszti a világ zaját, amikor az alkony öléb... Tovább olvasom »

Balogh Géza: Lesznüe Dali: Havat hord a szél a tetők felett... (Ветер носит снег над крышей...) (műfordítás)

Havat hord a szél a tetők felett, kitört a dermesztő tél. Az öreg házban csak az egerek neszeznek és - a csend... A hó, a szél szálló akarat... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária: Az őrület után

Az őrület után csodás a csend. A tékozlás múltán a mérték mi egyensúlyt teremt.    Tovább olvasom »

Ruder Jana: Mintha...

Ma fényes a szél ködkergető dalt penget a réten - diófára vetül egy árnyék, mintha ott állnék éppen... A tél ízületes lábán fekélyesedik a j... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Álmodunk

 táncos tavasz kacér mozdulata ritmusra ringat  lágyan ég kékjén pompázó vidám nap meglegyint ölelő karjai közt kopár kertben jég olvad zord... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Szűk idő

erőszakos szél kócolja bogokba csomózva csavarja gondolatom sima fonalát bonthatatlan szálak között keresem kezdetek törött idejét; képzelem... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Szeretem én...

Szeretem én a gyönyörű fákat,  a törzsből magasra nyújtózó ágat s ahogyan rajtuk szelíden ezernyi zöld levél megpihen… Szeretem a karcsú fen... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenet

Az A.E. kötetből egy cetli kandikál: ’86, karácsony, Ó, de mily messze már! Habozok: tartsam még? Tegyem vissza újra? Nem tudom írásod  már ... Tovább olvasom »

Blank Judit: Tengerkék

Ólomlábakon járnak az évek, Sáros bakancsok szívemre lépnek. És a kék madár, oly messzire száll, Elnyeli némán a látóhatár. Megfogom neked! ... Tovább olvasom »

László Mészáros: Nézlek

Nézlek, mosolyod kibontja álmom: Szelíd mennydörgés a szívütés, a kísértés tüskéin kioltott madárfényből kicsordul lassan meleg tenyeredbe. Tovább olvasom »

Ruder Jana: Sárga ruhában…

Ma is korán ébredt. Évek óta így van ez, megelőzi a felkelő napot. Ilyenkor belelép a papucsába, felteszi a kotyogót a tűzhelyre, aztán az a... Tovább olvasom »

Mátay Melinda Mária: Még egy tanács

Az élet halált okoz! Jaj, szokjon  le róla most! Tovább olvasom »

Blank Judit: A szeretet-virág

Ha az ember valami jót cselekszik, mindig kinyílik lelkében egy virág. A legszebb, ami valaha létezett: a szeretet-virága. Láthatatlan, mégi... Tovább olvasom »

László Mészáros: Te és én

Ma nincs más, te és én vagyok. A puszta hallgatásban te is én vagyok. S mi leszünk, ha hagyod, a menny sziromlevelére fagyott, kis harmatrög... Tovább olvasom »

Radnai István:jelek és suttogások

csöndjével éleszt a hajnal keresem a mutatókat az órán a számlaphoz lapul az idő hideg rázza hajnalt fűtött szobákban sötétség fekete angyal... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Premier az operában

Az elit közönség összegyűl, vörös szőnyegen pompázik szépen öltözött hölgy és úr. Ruhájukon látszik, életükben a pénz nagy úr, mit megkívánn... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Madarak

téli szélben ringatózó erdő fái zúgnak vándorló madarak szenvedő sóhaján fagyos fészek magányra vált síró csapatuk messze száll trillájuk ta... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Brekkila

Nem is olyan régen történt, hogy a Nap igen nagy erővel szórta a sugarakat. A felhők messze jártak, valahol az óceánok felett, így aztán het... Tovább olvasom »

Balogh Géza: Alekszej Jermilov: A varjú (Ворона) (műfordítás)

Szárnyait hátán összezárja, S imbolygón ballag a vén varjú. Teszi is ezt oly fontoskodva, Bár gyakran – túlfeszíti a húrt. Addig is, míg fúj... Tovább olvasom »

Blank Judit: Az út végén

A szobában csend van. A két kis öreg ül egymás mellett és nagyokat hallgat. Mintha megállt volna az idő. Talán jobb is így, hogy megáll egy ... Tovább olvasom »

László Mészáros: Féltelek

Magamba rejtve is téged féltelek, nem kell túléljem, és nem kell értened. Talán a képzelet játszik csak velem, talán a halál, vagy épp a sze... Tovább olvasom »

Radnai István: csontkéz az égre

hinnéd az ősz a tavasz kihűlt szerelme lehullottak a rózsás nyár lázas szirmai profán kellékek megkoptak az aranyozott levelek kicsorbult az... Tovább olvasom »

Radnai István: Időfolyam

forró öllel fogadott a nyár augusztus unja a szerelmet mire véget ér számtalan felleg száll esőtől ázott a határ kacsokat hajt a szőlővessző... Tovább olvasom »

László Mészáros: Sziromhasadás

Csak a tenyered akartam érezni! Nem a bordáimon, nem is az arcomon, csak test-meleg kabátom hideg gombjain. A szertehullt világ küllőivel sz... Tovább olvasom »

Blank Judit: Január

Zúzmarát, s ködöt hint a téli hajnal Bús, szürke felhő ül fáradt lelkemen. Feketén sötétlik az ég alja, Néma Hold könnyét nem látja senki se... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Cseresznyefavirágok

Az Esti Szivárvány főszerkesztője magához hívatta a fiatal újságírónőt. Bár a nő nagyon modern szelleműnek tartotta magát még az öltözködésé... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Késő

Késő már  nincs többé vágy. Hazugságaid után a fáj se fáj.   Elvesztél az időben, ölembe senki nem  hajtja fejét.   Elfelejtettem, milyen sz... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Falak

elválasztanak és összetartanak megóvnak és eltakarnak fájdalmakat  altatják boldogságot oltalmazzák alacsony lehet vagy magas  keménységük n... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Flóra, a csillaglány

  Valamikor régen, amikor még nagyon kevés ember élt a földön, a Teremtő, úgy rendelkezett, hogy azok az emberek, akik egész életükben sok j... Tovább olvasom »