szomorú remete élete reménytelen elvét mindent amit csak lehet fa odvában tölti zord szavú telet meleg ellen kap óvatos enyhet eledele cseké... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Vannak napok ….
Vannak napok, amikor…… már nem számít, hogy féltünk. Vannak napok, amikor…. Te jössz. Tovább olvasom »
Blank Judit: Pipacs
Ott a Balaton parton állt szelíden, közvetlenül a víz mellett. Biztosan a szél tévedésből hozta ide, távol a pipacs mezőktől. Több virág nem... Tovább olvasom »
László Mészáros: Későre jár
Későre jár, de még megrezzennek a messzeség lezárt szemein átnedvesedett pillák. Talán csak madárraj, vagy a távolság türkiz hullámaira szá... Tovább olvasom »
László Mészáros: Káprázat
Tekintetem kisiklik válladon. Már nem hallgathatom el a torlaszok félbetört ragyogását. Pillantások kereszttűzében az elragadtatás sebhelyei... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Az első gyermek (átirat)
Redvás alagsorban hánynád le magad. Alattad véres lepedőd. ... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Álmomban
Anyám csipkét horgolt fehér pólya szélére ölében gyermeket ringatott – dúdolt egy dalt, zörgő avarra lépve árnyalatokról álmodott… Apám sze... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Mámoros
mámoros szél kavar ajkamon zavar hajam csupa csatak fehér fagyban reszketek magam jégszelet szakad vágja virágszárakat ujja kaparja torkomat... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Mindig...
Mindig, amíg a sorsod útján jársz le nem vetett hegekkel teszed. Eléd görgetett rögöket átmászod s amit lehetetlennek hittél, elérheted. Min... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Mérvadókompetens
Sok mindenbe beleér a kezem… Mondhatni benne van. Ühüm – A biliben is. Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Tulipán
sejtelmesen sziporkázó téli tulipán boldog napot hoztál kényes piros-sárgán fejed bólint alázattal karcsún hajló száron fanyar illatod leng ... Tovább olvasom »
László Mészáros: Borostyán
Az éjszaka végső tánclépései ezek, lúdbőrös csillagain már könnyű pára, fel-felpislogó tócsáin steril neszek. Ma már egyikünk sem találhat... Tovább olvasom »
Radnai István: Gyámság
anyátlan sárga évszak mint a fű már késő ősszel temetők domborultak durva hantok minden őssel mit gyomrukba a halál emészteni már elrejtett ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Ölelkező fények
gombostű alkonyatot tűz felvöröslő kék őszi égre egyszerű rajzán ezer álombeli szépre ölelkező fények origamit hajtogatnak vigaszul feslett ... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Madáretetés
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu. Abban a faluban, mindenkinek nagyon szép háza volt. Az emberek nagyon adtak arra, hogy... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária :Jegyzetek a XII. Slam Poetry bajnokság előválogatójának margójára
Még nyílnak a völgyben a slammer virágok, egy zöldellő drogos épp tovaszaladt - Esőtől áztatott kaputokban állok, szívom a cigim az eresz al... Tovább olvasom »
László Mészáros: Egy lépés
Kezem kezedben, játssz ma így, fessük arcomra álmaid! Színezzük egész a csodáig, hajamtól egész a bokáig. Mint kalász, ha rád nyitja szemét... Tovább olvasom »
László Mészáros: Vérpiros
Még nem tudom, hogyan mondjam el neked, olykor a csillagok eleven sebek. Vaksötét tükörbe hasadt holdpenge szeli az eget arcomra, kezemre. A... Tovább olvasom »
Judit Blank: Semmi mást
Semmi mást...Semmi mást nem szeretnék, csak zsebembe rejteni hangod bársonyát. Amikor a hajnal ébreszti a világ zaját, amikor az alkony öléb... Tovább olvasom »
Balogh Géza: Lesznüe Dali: Havat hord a szél a tetők felett... (Ветер носит снег над крышей...) (műfordítás)
Havat hord a szél a tetők felett, kitört a dermesztő tél. Az öreg házban csak az egerek neszeznek és - a csend... A hó, a szél szálló akarat... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Az őrület után
Az őrület után csodás a csend. A tékozlás múltán a mérték mi egyensúlyt teremt. Tovább olvasom »
Ruder Jana: Mintha...
Ma fényes a szél ködkergető dalt penget a réten - diófára vetül egy árnyék, mintha ott állnék éppen... A tél ízületes lábán fekélyesedik a j... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Álmodunk
táncos tavasz kacér mozdulata ritmusra ringat lágyan ég kékjén pompázó vidám nap meglegyint ölelő karjai közt kopár kertben jég olvad zord... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Szűk idő
erőszakos szél kócolja bogokba csomózva csavarja gondolatom sima fonalát bonthatatlan szálak között keresem kezdetek törött idejét; képzelem... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Szeretem én...
Szeretem én a gyönyörű fákat, a törzsből magasra nyújtózó ágat s ahogyan rajtuk szelíden ezernyi zöld levél megpihen… Szeretem a karcsú fen... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenet
Az A.E. kötetből egy cetli kandikál: ’86, karácsony, Ó, de mily messze már! Habozok: tartsam még? Tegyem vissza újra? Nem tudom írásod már ... Tovább olvasom »
Blank Judit: Tengerkék
Ólomlábakon járnak az évek, Sáros bakancsok szívemre lépnek. És a kék madár, oly messzire száll, Elnyeli némán a látóhatár. Megfogom neked! ... Tovább olvasom »
László Mészáros: Nézlek
Nézlek, mosolyod kibontja álmom: Szelíd mennydörgés a szívütés, a kísértés tüskéin kioltott madárfényből kicsordul lassan meleg tenyeredbe. Tovább olvasom »
Ruder Jana: Sárga ruhában…
Ma is korán ébredt. Évek óta így van ez, megelőzi a felkelő napot. Ilyenkor belelép a papucsába, felteszi a kotyogót a tűzhelyre, aztán az a... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Még egy tanács
Az élet halált okoz! Jaj, szokjon le róla most! Tovább olvasom »
Blank Judit: A szeretet-virág
Ha az ember valami jót cselekszik, mindig kinyílik lelkében egy virág. A legszebb, ami valaha létezett: a szeretet-virága. Láthatatlan, mégi... Tovább olvasom »
László Mészáros: Te és én
Ma nincs más, te és én vagyok. A puszta hallgatásban te is én vagyok. S mi leszünk, ha hagyod, a menny sziromlevelére fagyott, kis harmatrög... Tovább olvasom »
Radnai István:jelek és suttogások
csöndjével éleszt a hajnal keresem a mutatókat az órán a számlaphoz lapul az idő hideg rázza hajnalt fűtött szobákban sötétség fekete angyal... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Premier az operában
Az elit közönség összegyűl, vörös szőnyegen pompázik szépen öltözött hölgy és úr. Ruhájukon látszik, életükben a pénz nagy úr, mit megkívánn... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Madarak
téli szélben ringatózó erdő fái zúgnak vándorló madarak szenvedő sóhaján fagyos fészek magányra vált síró csapatuk messze száll trillájuk ta... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Brekkila
Nem is olyan régen történt, hogy a Nap igen nagy erővel szórta a sugarakat. A felhők messze jártak, valahol az óceánok felett, így aztán het... Tovább olvasom »
Balogh Géza: Alekszej Jermilov: A varjú (Ворона) (műfordítás)
Szárnyait hátán összezárja, S imbolygón ballag a vén varjú. Teszi is ezt oly fontoskodva, Bár gyakran – túlfeszíti a húrt. Addig is, míg fúj... Tovább olvasom »
Blank Judit: Az út végén
A szobában csend van. A két kis öreg ül egymás mellett és nagyokat hallgat. Mintha megállt volna az idő. Talán jobb is így, hogy megáll egy ... Tovább olvasom »
László Mészáros: Féltelek
Magamba rejtve is téged féltelek, nem kell túléljem, és nem kell értened. Talán a képzelet játszik csak velem, talán a halál, vagy épp a sze... Tovább olvasom »
Radnai István: csontkéz az égre
hinnéd az ősz a tavasz kihűlt szerelme lehullottak a rózsás nyár lázas szirmai profán kellékek megkoptak az aranyozott levelek kicsorbult az... Tovább olvasom »
Radnai István: Időfolyam
forró öllel fogadott a nyár augusztus unja a szerelmet mire véget ér számtalan felleg száll esőtől ázott a határ kacsokat hajt a szőlővessző... Tovább olvasom »
László Mészáros: Sziromhasadás
Csak a tenyered akartam érezni! Nem a bordáimon, nem is az arcomon, csak test-meleg kabátom hideg gombjain. A szertehullt világ küllőivel sz... Tovább olvasom »
Blank Judit: Január
Zúzmarát, s ködöt hint a téli hajnal Bús, szürke felhő ül fáradt lelkemen. Feketén sötétlik az ég alja, Néma Hold könnyét nem látja senki se... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Cseresznyefavirágok
Az Esti Szivárvány főszerkesztője magához hívatta a fiatal újságírónőt. Bár a nő nagyon modern szelleműnek tartotta magát még az öltözködésé... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)