.jpg)
a lapos hazugságon, mint szitán, majd
a cselvetések bevett fondorlatain,
mézen-mázon, burjánzó szóvirágon, a tiltott
határ szögesdrót-során, a frontvonalak
féltve ápolt lövészárok-romantikáin, végül
magán az ármányon — az idegen palástok
nem rejthetnek tovább benső hiányt, be nem töltött
vágyat. Így medréből kilépve már nyakló
nélkül áradhat az őszinteség durva tökélye,
hogy azt is félreértsük, ha ki-ki maszkját
letéve áll végre elénk.
Kedves Tibor!
VálaszTörlésA fokozás szépségével jutsz el a hitetlenség tetőfokára.
Szeretettel gratulálok: Mila
Köszönöm soraidat, kedves Mila!
VálaszTörlésFélreértünk már mindent és mindenkit... De nem véletlenül! Ezt hozta korunk! Nagyon tetszik, ahogyan gondolataid versbe varázsoltad!
VálaszTörlésSzerintem sokan nem is akarják levetni a maszkot, mert jobb mögötte elbújni.
VálaszTörlésNagyon tetszett a versed. :)
Talán nem túlzok, ha azt mondom, az egész "Bégum 500 milliója", maszkban van, a kölcsönös gyanakvás, és bizalmatlanság okából.
VálaszTörlésÉs tény, hogy maszkot levenni, ebben az emberi társadalomban, életveszélyes.
A pozitív hozzáállás a másokhoz, azt eredményezi rendszerint, hogy visszaélnek vele.
/ A nagy homo szarpiensz.../
gyuri