ÉJJELI IHLET



Várom a hajnalt. Rövidül az éjjel.
Képzeletemben beszökik a fényjel.
Á, dehogy! Áram vigyorog a sarkon,
hol digitális dobozaim tartom.

Hallgat a tévé, szeme pirosan vár.
Távkezelőben aluszik a leltár-
program a gombban, monitorra pattan.
Bárcsak a reggel beosonna halkan!

Lusta kis számok az óra-kijelzőn.
Édesen szunnyad, pereg a film kölcsön
annak agyában, akibe a hőség
álmokat röptet, keresi lepeljét.

Telt telefonból kivillan a csillag.
Álmosan nézem, fülelem a víg zajt.
Nem keres senki, a masina játszik.
Bennem egy rímpár hajnali pírra,
tiszta papírra, zeneszóra vágyik!

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése