EGY MAROSVÉCSI TÖLGYHÖZ
















Nagy idők tanúja,Te vén kocsányos tölgy! 
Neked megadatott, hogy lásd, amint összejött 
A marosvécsi kastélykertben Erdély íróinak java, 
S mi összehozta Őket, az a szent ügy volt - a Haza! 


Árnnyal oltalmazó lombjaid alatt, 
Jó bort kortyolgatva telt ott napra nap. 
Vitázgatott, eszmét cserélt a néhány jó barát, 
Kemény János kínált Nékik szállást, s vacsorát. 


Megidézve az elcsatolt részek életét, 
Ma regények, és versek őrzik a honféltés hitét. 
Az ott megfogant, örökérvű, szívekbe rótt szavak, 
Bizonyítják, hogy nemcsak a kő – az írás is marad!




2 megjegyzés :

  1. Javasolnám Neked, hogy küldd be ezt a versed egy pályázatra!

    VálaszTörlés
:) :)) ;(( :-) =)) ;( ;-( :d :-d @-) :p :o :>) (o) [-( :-? (p) :-s (m) 8-) :-t :-b b-( :-# =p~ $-) (b) (f) x-) (k) (h) (c) cheer
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.