A gyermek

A csecsemő csupasz bőre
szőrtelen és bársonyos,
Fogatlan, rózsaszín szája
tejszagúan illatos.
Apró keze hadonászik,
öklözi a levegőt,
nincs ellenfél, ki legyőzné,
senki ki nem üti őt.
Nappal alszik, éjjel hangos,
bár álmos vagy, ölbe veszed,
elringatod, mosolyog,
rögtön elszáll haragod.
Nem tud semmit a világról,
tehetetlen, boldog, bámul,
mindenre csodálkozik,
járni sem tud, nem beszél,
tanulékony, szép és él.
Szeretettel gondozod,
ha beteg lesz, ápolod.
Te vagy a fa, ő gyümölcsöd,
nő, megérik, lombosodik,
fényes napod, örömöd.
Rátalálnak gondok, bajok,
te leszel a mentora - míg él a fa.
magod sarja, folytatója,
gyümölcsöző életfa.

Tóth Sarolta