Hajnalban a néptelen utcán... ( Egy rég volt szerelem emlékére L-nek)






















hajnalban
a néptelen utcán
láttalak a sarkon
válladon hátizsák
sapkád sem hiányzott
szemellenzője alól
bizalmatlanul kémlelted
a külvilágot

a buszmegálló üvegén
nagy szakadt plakát
hirdetett egy tánciskolát
s a tiltás ellenére
alig pár méterre csak
eltaposott cigaretták
én az autómban ültem
fűteni kellett mert éjjel
ismét előbújt a fagy

mikor elindultam
nem tudom miért
Dsuang Dszi álmán
kezdtem töprengeni
s amíg százzal
hajtottam a hídon át
arra gondoltam
mióta hiszem én
a magam igazát
s mióta csak azt

nem tudom
mondtam magamnak
és amíg vittek a kerekek
egyetlen történetté
szerveződött
a hajnal
a híd
te
én
a külön
és veled

4 megjegyzés :

  1. Azt hiszem Ditta, az szerveződött egyetlen történetté, ami mindig egyetlen volt.
    Egy.
    A lehetséges történetek közül.

    VálaszTörlés
  2. Csodás történet - képzelet és valóság,
    semmi valóság és virtuális, képzeletbeli minden

    nagyon eredeti, tetszik

    VálaszTörlés
  3. egyetlen történetté
    szerveződött
    .......................
    a külön
    és veled

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártatok! Valóban rettenetesen jól esik, hogy olvastatok!

    VálaszTörlés