foszlott felhőből égre
sápadt sálat kanyarítok
testemből szivárog fáradt
seszínű savanyú nyirok
fájdalomtól sírok
nehezedő pillámról
ámulva árva
könnyem cseppen
szívem szomorkásan rezzen
érjen álmomban halál
ne simogass kis virág
Ildikó, a sok szép alliteráció kiválóan támasztja alá versed lényegét. Gratulálok, Hajnalka
VálaszTörlésKöszönöm drága Hajnalkám, örülök véleményednek, és a tetszésednek :)
TörlésVidám szavakból szőtt szomorúság!
VálaszTörlésÜdv:Szabolcs
Köszönöm szépen szép gondolatodat. !
TörlésA szövet mintája dönti el, vidámság lesz-e, vagy szomorúság.
Üdv: Ildi
Szomorú hangulatú versed mélyen megérintett.
VálaszTörlésSzeretettel gratulálok: Mila
Köszönöm kedves Mila!
TörlésÖrülök, hogy érzeted :)
Ildi.
VálaszTörlésEklatáns példája versed annak, hogy szomorú is lehet szép.
Ez, emelkedetten őszinte, és szép vers.
gyuri