Ölbe tett kézzel
mosollyal arcodon
leülsz közénk.
Éjszakák sötétjét
az évek
ráncaid mögé
rejtették.
88 éveddel is
ragyogsz közöttünk
ahogy a napsugár
osztja melegét,
gyermekláncfű helyett
huszonnégy apró kar
koszorút fon köréd.
Csodálkozva nézed,
az elvetett magok
nőnek, mint a gombák
körülötted,
Sokáig légy köztünk,
mert e földi létben
ez a legszebb ünnep.
Meghatóan írtál a nőről, aki asszonyi voltával, anyaságával az életet menti tovább. Az egy napra kitűzött ünnep, tudjuk, szimbólum csupán, a folyamatos hálaérzetünk jelképe, kedves Irma. :)
VálaszTörlésKöszönöm, Gábor, értésedet, mama ünneplése tényleg jelképesen szólal meg ebben a versben.
TörlésSzeretettel Irma
Kedves Irma.
TörlésEz a versed, végtelenül szép, és emberi, ezek a lélek hangjai.
Felemelő gondolatok, a szeretet éneke.
gyuri
Mi más is lehetne kedvesebb, az anyaság érzésénél. Hinni, hogy van értelme az életünknek. Köszönöm, Gyuri, hogy együtt gondolkodtál velem.
TörlésIrma
Valóban lélekemelő és emberközeli kinyilatkoztatás ez, gratulálok mind a vershez, mind az érzésekhez és okaikhoz!
VálaszTörlésKedves Árpád !
TörlésIlyen érzelmeket, csak anya-gyerek kapcsolatok tudnak kiváltani az emberből, és azt a reményt, hogy van értelme az életünknek. Köszönöm , hogy olvastál, örültem véleményednek
Irma
Szeretettel olvastam pozitív hangulatú versed, kedves Irma: Mila
VálaszTörlésKöszönöm, Mila, ezek olyan napok, ( amik az esetleges veszteségek mellett is ) pozitív érzéseket ébresztenek az emberben, akár szülőt, akár nagyszülőt köszöntünk.
Törlésszeretettel Irma