Mátay Melinda Mária: Magyar ars nőeticaMagyar nő vagyok – mit érdekelneengem a nőeszmény maga?Itt születtem.Ráadásul Budapesten,sőt Budán,
Riba Ildikó: Remeteszomorú remeteélete reménytelenelvét mindentamit csak lehetfa odvában töltizord szavú teletmeleg el
Tomor Gábor: A végrőlHalálunk után is 
Tomor Gábor: KívánságÚjabb év, újabb húsvét.Szeretném, ha lenne még.Vagy csalóka ez a kérés?Tavaszodásból sosem elég.Úja
László Mészáros: Későre járKésőre jár, de még megrezzenneka messzeség lezárt szemeinátnedvesedett pillák. Talán csak madá
Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenetAz A.E. kötetbőlegy cetli kandikál:’86, karácsony,Ó, de mily messze már!Habozok: tartsam még?Tegyem
Remek a hatsorosod.
VálaszTörlésA démoni jelenlétet nem pótolja semmi. Nélkülük, lehet langyos, akár lapos is egy írás.
A kép nagyszerű.
gyuri
Köszönöm, hogy megerősítesz, Gyuri! :d
VálaszTörlésEhhez a képhez tökéletes kifejező sorokat találtál, Gábor.
VálaszTörlésAkkor, hogy a valósághoz alakítsam: soraimat tökéletesen illusztráló képet találtam. - Köszönöm véleményed, kedves Irma! :)
TörlésMindenkinek megvannak a saját démonai, lehet kergetőzni vele, és az ihlettel :)
VálaszTörlésEbben igazságod lehet, Ildi (bár nem tudok mindenki bőrébe bújni), s akkor már egyértelmű: a démoniság is játszhat valamelyest az alkotás során. (o)
Törlés