Már nyílnak az orgonák,
a lila akác is pompában áll.
Fénylik a reggel.
Madárdalt dajkál az öreg tujám.
Bennem a sóhajtás, akaratlanul is
Imára kulcsolja kezem...
Milyen lehetett a hajnal, akkor...
Sok szirmot hintettek-e a fák
Koszorút fontak -e a csillagok
Csilingelt-e akkor gyöngyvirág?
Dalolt -e a nap ott a magasban,
vagy könnyet hullatott az ég?
A patakok szóltak -e a szélnek,
hogy csendesedjen el a messzeség...
Száz éve mit gondolt ki az Isten?
Földre küldött egy kék csillagot
huszonhat éve már, hogy visszavitte
Azóta az égbolton ragyog!
Most nyílnak az orgonák,
A lilaakác is pompájában áll...
Fényes a reggel.
Madárdalt ringat az öreg tujám...
Bennem a hála ... Csillagom!
Imára kulcsolja kezem...
2016. április 16.
Related Post
Mátay Melinda Mária: Vannak napok ….Vannak napok,amikor……már nem számít,hogy féltünk.Vannak napok, amikor….Te jössz.
Ruder Jana: Egy barátom emlékére ( háromsoros)Kór tart rabságban-Kertemben hatvanhat kisbóbitát fújok...2020. 04. 26.
Riba Ildikó: Mámorosmámoros szél kavarajkamon zavarhajam csupa csatakfehér fagybanreszketek magamjégszelet szakadvágja
Mátay Melinda Mária :Jegyzetek a XII. Slam Poetry bajnokság előválogatójának margójáraMég nyílnak a völgyben a slammer virágok,egy zöldellő drogos épp tovaszaladt -Esőtől áztatott kaput
Ruder Jana: Madáretetés Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu. Abban a faluban, mindenkinek nagyon szép háza
Mátay Melinda Mária: Sirató, nyolcvanas évek Aztán csendesen, lassan,titokban,
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.