Inspirációk Simone De Beauvoir olvasása közben „Meddig él az ember, ha halhatatlan?” I. Ott feks... Tovább olvasom »
Inspirációk Simone De Beauvoir olvasása közben „Meddig él az ember, ha halhatatlan?” I. Ott feks... Tovább olvasom »
két konok szinusz és egy kotangens szögfüggvény makogó megoldása között nem ártana pihenés végén vonj négyzetgyököt sem húr sem érintő ne s... Tovább olvasom »
Nem beszél, nem kiabál, csak sóhajt, nem mondhatja el szóban, hogy mit óhajt talán csak azért, mert nem hallja meg senki Néha mordul, mozdul... Tovább olvasom »
Ebben a napszakban a legjobb férfit fogyasztani. Mit? Férfit?! Hm. Jól hangzik: férfit fogyasztani…… Fagyasztani? Nem,nem! Fogyasztani! Mi?... Tovább olvasom »
Illusztráció: + Mocsár Zsófia Alexanda lepedőfestmény Megjelent a Helyőrség.ma oldalán a hullámzó hőség beleizzasztja a tájba ... Tovább olvasom »
A kora délelőtti órában meglehetősen sokan várakoztak a megállóban. Kellemesen simogatta a napfény a felszállni készülőket. Mé... Tovább olvasom »
Fölöttünk feszül az ég ultramarinkék vászna, bágyadt felhő van ráfestve, mint egy gyenge Dalí utánzaton. Meleg a levegő, az Opel belsejében ... Tovább olvasom »
Kard, virág és szerelem kell! Kezem a kard, kegyed a virág: mi ez, ha nem szerelem? Tovább olvasom »
Otthon lenne jó nagyanyám kenyeret szel keresztet rajzol mint a gyerekkoromban Szent Istvánnak ünnepén... ( Tanka) Tovább olvasom »
Költészeti kávéházban ülve elmerengek magamba merülve. Asztalomra kintről betör a fény a táncos játéka cseppet ledér. Minden mozdulata bájos... Tovább olvasom »
Festmény: + Mocsár Zsófia Alexandra Egy könyöksérülés sok mindenre megtanít. Merevvé v... Tovább olvasom »
„Az ember híd és nem cél. Azt szeretjük benne, hogy áttűnés és letűnés.” (Nietzsche) Egy Anyám nem szeretetett. A húgom imádta. Ez a nemsz... Tovább olvasom »
Csillogó fémből volt; bántón új és szilárd az ősi, porladó tájban. Amint elindult ropogott alatta a kavics, fodrokat vetett a homok... A koz... Tovább olvasom »
Korán jött szeles őszön a hideg kéretlen erővel szobámba betört. Régi emlékem vele rám köszönt, gyermekként az iskola visszavárt. Szomorká... Tovább olvasom »
Fáradt a hajnal szeme, csillagok fénye mellett virrasztott... */* Vajúdik a nyár repedt dióburok vár megkönnyebbülést ... ... Tovább olvasom »
Most itt vagy, jó helyen. Jó Neked, jó nekem : ez itt a Szerelem. Engedem, hadd legyen, kezem a kezeden : fenséges szerelem! Vihar jön, menn... Tovább olvasom »
Lobban távol a csúcs, ott már olvad a hó. Maradj velem, ne fuss, hajnalt zengjen a szó. Hegyi lakom körül hó-fal máris apad, bomló fényű ezü... Tovább olvasom »