Bűn...tudat
Úgy vártalak, mintha csak magam
jönnék tűzviharon át ...hozzám
a járt utakon álomtalan
éjben, hogy bűnömben osztozzál.
Ne kérdezd, a kulcs megvan-e még,
lámpát se gyújtsál, ne lásson más.
Fogadj úgy, mintha árnyék lennék.
Új testben régi elkárhozás.
Hogy vétlen vagyok, mit számít az,
úgyis a vérpadra állítasz,
vagy tömlöc mélyére visszavetsz.
Ajtóm zárján mérem a rozsdát,
nyílik-e már, hozzám, vagy hozzád,
hogy tudjam azt, gyűlölsz vagy szeretsz.
Seres László
nyílik-e már, hozzám, vagy hozzád...
VálaszTörlésélére állítottad, kedves László
Köszönöm kedves Tibor, való igaz ...ez a nagy kérdés, amire kiéleztem (már amennyire) a verset ....)))
VálaszTörlés