Nagypénteken eső esik - Thököly Vajk

 Nagypénteken eső esik,
Szívem útját megkövezik,
Megkövezik, kifeszítik,
Gyászmenet nélkül temetik.

Megfeszítik, elföldelik,
Jelöletlen sírba teszik,
jaj.

Fekete felhők kísérnek,
Az utam végére érek,
Oda érek, itt születtem,
Feljajgató szülőföldben.

Hol születtem, oda érek,
Kik szeretnek nem felednek,
jaj.

Leborulok eléd Uram,
Végignézted az én utam,
Az én utam rögös nagyon,
Lelkemet a szélre hagyom.

Rögös nagyon sorsom, utam,
Mert magyarnak vallom magam,
jaj.

Baráti üdvözlettel Thököly Vajk
              Szilágyzovány