gond inal
fáradt homlokodon
álmodban
éjmélyi tűz
némán lobog
magányod poklán
irtózat hangja harsog
nem ér hozzád
halk vívódó szó
menekülsz holnapodtól
kor betegség
nem kímél
feladtad a küzdést
szenvedést
fáradt homlokodon
álmodban
éjmélyi tűz
némán lobog
magányod poklán
irtózat hangja harsog
nem ér hozzád
halk vívódó szó
menekülsz holnapodtól
kor betegség
nem kímél
feladtad a küzdést
szenvedést
Nem kell feladni! Szép a vers!
VálaszTörlésKöszönöm Ditta :)
TörlésSzia Ildi
VálaszTörlésszép vers, de kétszer is feltették.
Szeretettel olvastam mindkettőt.
ölellek Sarolta
Köszönöm Sarolta !
TörlésÖrülök, hogy tetszett mindkétszer ! :)
ölellek:Ildi