Robbanásoktól reng a föld,
Az úttest megnyílik, hátra dől.
Holtak hullnak a sírba,
Koporsó nélkül,
Szemük nyitva.
Megrémülni kevés idő,
Sikoly nélküli temető
Gödör nyitva.
Elpusztult egy egész város,
Szemét, romok, minden gyászos.
Mozdulatlan némaság,
Korommá égett fák.
Menekülni nincs idő,
Nincs már teremtő erő.
Évezredek telnek el,
Romváros életre kel.
Régészek öröme,
Kutatómunka gyönyöre.
Sok csontváz, eszközök,
Pénzek, írásjelek,
Mesélő leletek.
Én is voltam veletek.
Figyelmeztető jelek.
Tóth Sarolta
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése