Hatalmas akácfámon gerlepár lakik,
reggelenként tudják, mit kell turbékolni.
Amikor üres a kamra és messze a nyugdíj,
azt turbékolják: szegénység, szegénység.
Amikor fáj a lelkem vagy kínoz a testem,
azt turbékolják: betegség elmúlik menten.
Amikor vidáman ébredek, ajtóm tárul sarkig
azt turbékolják: ilyennek szeretlek mindig.
Szerelem-élet-halál, valamelyik előbb-utóbb lekaszál - énekli az ef Zámbó együttes, s úgy látom, a mostani feltöltés során is eléggé e témakörben maradtunk. De hol is maradhatnánk! hiszen míg élünk, igazán mindig ebben "mozgunk". Az életről turbékol a gerlepár, mely nagyon is a derűre szavaz, az életszeretetre... Tetszett nyolcsorosod, kedves Mila! (o)
VálaszTörlés