Csodálkozom azon nagyon,
ahogy végignézek magamon,
hogy mégis élek, létezem,
bár mondták sokan nekem,
meghaltam rég, nem létezem.
Az anyag látja a szellemet?
A szellem érintheti az anyagot?
Ki mondja meg az igazat?
A csodálkozás szellemi vagy anyagi,
a válasz nem is tud csodálkozni.
Neki minden természetes, tényszerű,
elfogadó a tapintás, kényszerű.
Csodálkozom: mennyire más
a létezés, mint az elmúlás,
pedig az élet része a halál.
Az életre csodálkozol rá, kedves Sarolta, s mennyire megértelek: átélni mindazt, amit a világ nyújt, amit megélni képesek vagyunk... Ajándékként kellene vennünk létezésünket, bár mennyi minden nehezíti, hogy így is érezzünk... Az univerzum számára, igen, a lét egy formája az élők elmúlása. Szóval nem mindegy, hogyan is éljük meg, ami adatott... [-(
VálaszTörlésBizony nem mindegy, hogyan éljük életünket, nem biztos, hogy van szabad akaratunk, de nem teljes. Ki kar beteg, szegény, megalázott lenni?
TörlésSokkal több rossz történik velünk,mint jó, mégis ragaszkodunk az élethez. Ez számomra különös és szinte felfoghatatlan,mert bár sok a fájdalmam, félek a haláltól, noha van helyzet,mikor alig várom.
szerzői nevem kérem vissza.
VálaszTörlésKarola
Sarolta, itt a keret alatt klikkelj rá a nyílra (hiszen várja is ezt a "Válasz a következőként" sor), látod majd a Profil kijelölése szöveget, szerintem ott kell a Google-ra menned... Gondolom, a neved kell beírni, esetleg jelszót is, akár talán újat is választhatsz... (Én már nem emlékszem, mint volt az első bejelentkezésemkor)... Ez tűnik a leginkább kézenfekvőnek, illetve mást most nem is látok. :)
Törlés