Tóth Sarolta: Papucsférj dala

Drága arám a frászt hozta rám.
Nagy árat fizettem érte,
hogy feleségem lett végre.
A mézesheteink után
magunkhoz vettük az anyját,
ő uralta a konyhát.
Diétás étkeket főzött,
hiába kértem mást
mindig ő győzött.
Jelenlétével megtelt a lakás,
eszembe jutott, lehetne más.
Késő este mentem csak haza,
mikor már aludt a banya.
Feleségem is kimaradozott,
már ő sem bírta az erőszakot.
Szerelmünk egyre csak fogyott,
nejem is váláson gondolkodott.
Összeesküvést szőttünk,
anyósomtól, hogy megmeneküljünk.
Főztjét fitymáltuk folyton,
csak hadd dohogjon!
Sértetten elvonult, a baj elmúlt.
Most anyja helyett arám az úr.
A frászt hozza rám nap-nap után.
Csupán bojt vagyok én 

az ő papucsán.