Tóth Sarolta: Madarak a kertben




Ablakom alá 
színes avar szőnyeget
terített a szél,
Éles karmokkal fekete varjak
kotorásznak rajta elhullott magvakért.
A fák csupasz ágai recsegve ropognak,
tűrik a szenvedést, mint haját vesztett
rákos beteg a kezelést.
Gyógyulást remélve  - pozitív gondolat -
új növényt hajtanak a csírázó magok.
Tavasszal a varjak - e halálmadarak -
a kikelet elől északra távoznak.
Gólyák, fecskék jönnek, költöző madarak,
szárnyuk alatt hoznak gyógyító sugarat.
Földbe süppedt avar, friss zöldek sarjadnak,
mert az élőlények mind élni akarnak.


1 megjegyzés :

  1. Így igaz, "az élőlények mind élni akarnak"... Gyógyulást igenlő versed is tetszett, kedves Sarolta. :)

    VálaszTörlés