zsinóron rángatott bábok vagyunk,
a paraván mögött ráncigálnak
a rejtőzködő szerzők - az igazi szereplők,
akik bennünket kitaláltak,
hogy életre keltsük
a nekik kedvező kiagyalt álmot.
A vásári nézők a mutatványon jókat derülnek,
míg a bábokat rángató urak sok pénzt keresnek.
Zsebeiket degeszre tömve
beírják nevüket a történelembe,
vagyonukat befektetik zsíros üzletekbe.
A bábok nem kelnek életre,
a zsinór erős, mi rángatja őket,
vegyétek észre - mielőtt nevetnétek!
Megragadott e képed a báb-létről... Néha csakugyan úgy érezni, innen-onnan vezérelnek bennünket... :-?
VálaszTörlésRitkán teheti azt az ember, amit szeretne. Vanak jogaink, de nem mindig tudjuk érvényesíteni, viszont a kötelességeket kell.
VálaszTörlésHol aszabad akaratunk?