Morak, amint kilépett a szabadba, és beleszippantott a levegőbe, azonnal élesen tudatosult benne, hogy nagyon távoli helyre került má... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Mióta elmentél
Mióta elmentél, sötétebb az éjszaka, húvösen fúj a szél. Mióta elmentél, magam ülök a padon, zörög a sok levél. Mióta elmentél, ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Leltár
Ez itt a házad. Ez a széked. Létnyomok, sorokba írtan. Szeretteid széjjel. Örökségek, halott vágyak. Sírkő emléked. ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: szikra
izzó szikrából égig érő tűz lobog holtában hamu szellő kavarja mélyén feledett álom szomorúságát Tovább olvasom »
Herendi Judit: Álom
Beosont a csend az agyamba. Óvatosan lépked. Álmod könnyűn hull két karomba - … s ha hozzá érek…- szétszéled. Kúszik tes... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi:Morak egy napja 2. rész
Miután lehiggadtak a kedélyek egy kicsit mindenki kimerültnek és zaklatottnak érezte magát. Morak most már valóban felvette a zsákját... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Report
A gigászi tömeg hullámzott, mint a dühödt tenger. Ezerféle színei csak fokozták ezt az érzést, száz tonnákban mérhető, a környező utc... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A poloska
Okoska poloska aludta plafonban, sötétben éjszaka leugrott az alvókra. Teleszívta magát vérrel, akit csípett, dagadt képpel vörösl... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Hit
Kiválunk belőled, hajt cseles ideánk. Megóvjuk életünk, kivirul hazánk. Bá... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Éjjelizene
Egy teljes esztendőt töltöttem munkám során ebben a szép Küküllő-menti községben. Érdekes, különleges falu volt ez annak idején. V... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Abe Nišlije...
Szerző Miroljub Nedović Riki Nisiek, szavaimra figyeljetek! Miroljub Nedović Riki a Nisi Népszínház színésze. Hej, nisie... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Sebeket kaptak az álmok
Elfogyott régen mosolyom, és üressé vált az arcom. Egyre csak azt mondogatom hogy nem kell mindent megkapnom... Félve közelítek hoz... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Zivatarban
mint őszi kornyadt virágszál virága lekókad fejem csukódik szemem álomtalan álom éber képekkel üzenetet küld fakón jeltelent m... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Morak egy napja 1. rész
Az erdő ronda és barátságtalan volt, mindenütt szederindák futottak alattomosan a gazban, vagy pedig akkora fatörzsek keresztezték a ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Gyertyafények
A gyertyák nekünk, értünk égnek, viasztestükben láng a lélek. lobog a lélek imbolygó szélben, fürdik a fénye tinta-kék éjben. Fények... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Nyugtató
Nyugalmat hoz a jövő. Végső helyed máris kész. Célok, hitek, remények – jut mindből elég. ... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Csak barátság
A menzáról igyekeztünk haza. Én a Lupény utcában, Nóri pedig a Gecse Dánielben lakott, s így egy darabig egy irányba vezetett az utun... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Pillanatfelvétel
Jobb kezében friss vízzel telt korsót tart, bal kezében a kosárka, benne elemózsia, lassan haladó feleség tudja jól, szorgos fér... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: messze vagy
kerestelek de már nem elhittem hogy meglelem benned bújó önmagam de a szíved zárva van már más szavak más dalok ellenedre nem... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Malvia hídja
Bár a magas hegyek lábainál megbúvó városkában már mindenki látta és tudta, hogy Adolfo felnőtt, ő maga még mindig ragaszkodott gyerm... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A hajnaltündér
Megette a fene az egészet – dohogott a hajnaltündér, és olyan képet vágott, mint aki citromba harapott. Mióta világ a világ, minden... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Rendhagyó iskolai dolgozatok
Ipari profilú szakközépiskolában tanítottam néhány évig magyar irodalmat. Négy párhuzamos osztályból kettő villamosságot, kettő autós... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Nyár, ábrándozás
Nem vettem észre, jól begyalogolhattam volna interjúalanyom szabadidejébe. A téma érdekes volt, no de, várhatott azért másnapig. Ez... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)